Hiába a dinamikus bérnövekedés, hónapok óta zuhanórepülésben van Magyarországon a fogyasztás. A rekordmagas mellett az emberek kétszer meggondolják, hogy mire költsenek, és ez jól látszik a statisztikai adatokban: miközben a reálbérek 6-7 százalékkal csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom ennél is durvábban beszakadt, kvázi a duplájával.
Mindez a szükséges rossz, hiszen ez a pénzromlás letörésének talán az egyik, hanem a leghatékonyabb eszköze, enélkül pedig aligha lehet visszafogni az évtizedes csúcsokat döntögető áremelkedéseket. Viszont ez sem tart örökké.
Ahogy a következő hónapokban felgyorsul az infláció csökkenése, és ismét emelkednek a reálbérek, úgy erősödhet az inflációs nyomás is.
A Standard & Poor’s múlt pénteken kiadott értékelésében – amelyben megerősítette Magyarország adósságbesorolását – arra mutatott rá, hogy a belföldi kereslet helyreállása után a kiskereskedelemben megnőhet a vállalatok átárazási ereje, ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tartósan magas, akár 5–10 százalék közötti tartományban ragadhat az infláció.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy bár még mindig csökkennek a reálbérek és a fogyasztás, a gazdaságban az alaphelyzet továbbra is a munkaerőhiány és az azzal járó magas bérnövekedés, így előbb-utóbb ismét nőhet a fizetések vásárlóereje, ami az inflációt sem hagyja érintetlenül.
Érdemes megemlíteni, hogy a kormány és a jegybank eltérő inflációs dinamikával számol 2024-ben: míg a nemzeti bank 3,5–5,5 százalékos drágulást, addig a kabinet ennek a felső szélét, 6 százalékot vár. A különbség a fogyasztás helyreállásából, pontosabban annak gyorsaságából fakad – a kormány erőteljesebb visszapattanást remél ezen a téren. Egyébként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában ezt nem titkolta, amikor arról beszélt, hogy a magasabb növekedés magasabb inflációt eredményez.
Jövőre ráadásul a kormány 4,3 százalékos reálbér-emelkedésben bízik, ami 2020 óta a legmagasabb növekedés lenne. Ettől azonban nagy kérdés, hogy az idén sikerül-e megőrizni a fizetések vásárlóerejét, a kabinet ugyanis továbbra is optimista, éves átlagban 0,5 százalékos pluszra számít.
Németh Dávid szerint ár-bér spirálról biztosan nem beszélhetünk akkor, amikor az infláció 20 százalék fölött van, miközben a bérnövekedés csak 15-16 százalékos, szemben a koronavírus-járvány előtti időszakkal, amikor átlagosan 7 százalékkal nőttek a reálbérek, ami generálta az inflációt. Szerinte ez az időszak lényegében visszatérhet, már amennyiben nincs komolyabb és megússzuk egy nagyobb elbocsátási hullám nélkül. Az elemző jelezte, mindez csak 2025-ben derül ki igazán, ugyanis jövőre a fiskális politikában még mindig a szigorítás lesz a jellemző.
Főleg ha 2024-ben 6 százalék körül lesz az infláció, azt hogy a francba lehet majd 2025–2026-ra 3 százalékra levinni!?
– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy ő inkább a jegybank célsávjának felső szélére, 4 százalékra jósolja középtávon az inflációs ütemet.
