„Jó hír, hogy ősszel várhatóan nem lesznek nagymértékű menzai áremelések, a szülők többsége ebből a szempontból nyugodt évkezdésre számíthat, viszont a közétkeztető cégek mindeközben egy rendkívül súlyos és egyre kritikusabb problémára, a munkaerőhiányra igyekeznek megoldást találni. Egyelőre hiába” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
Zömében változatlan áron, a januárban érvényesített és a szülők által is indokolt mértékűnek elfogadott, 20 százalék körüli menzai áremelések után
az új tanév többségében változatlan árú étkezési díjakkal indulhat ősszel
– ha nem következik be váratlanul negatív irányú változás a gazdasági környezetben –, kivéve ott, ahol épp most járnak le a közbeszerzési szerződések.
A januári árkorrekciónak köszönhetően minden közétkeztető cég túlélte a 2022–2023-as tanévet. Viszonylag gyorsan normalizálódott az energiapiaci árrendszer, bár a tarifák magasabb szinten maradtak, mint ahol a háború előtt voltak, ezzel immár muszáj kalkulálni, miként a tartósan megdrágult élelmiszer-beszerzéssel is – összegezte a helyzetet Sáfár Ferenc.
Az miatt nőhetnek tovább a menzaárakEgyáltalán nem bizonyult túlzónak az új iskolaévre megjósolt, 30 százalék körüli költségnövekedés. A 44 százalékos élelmiszer-infláció és a megsokszorozódott energiaárak, valamint a béremelési kényszer miatt ismét szorongatott helyzetbe kerültek a közétkeztető cégek, amelyeknek legfeljebb 20 százalékos díjemelésből kellene végigvinniük a tanévet. |
A VIMOSZ szekcióvezetője ugyanakkor elmondta, hogy a munkaerőhiány váratlanul nagy mértékű, és hosszú távú kihívásnak ígérkezik, amiről nem gondolták, hogy ennyire reménytelen kezelni. Vannak már képzések, államilag támogatott rendszerben is, de nincs utánpótlás, nem népszerű az ágazat a fiatalok körében.
Évekkel ezelőtt egy meghirdetett szakácsállásra 40-50 jelentkező volt, most jó esetben a tizede, de
a kiválasztott, megfelelő tudású jelöltet egyre többször marasztalja nagyobb fizetéssel a korábbi munkahelye.
Jelenleg legalább minden ötödik álláshely betöltetlen, és a túlterhelést a meglévő dolgozói állománynak kell kezelnie.
A bértömeg így drasztikusan emelkedik, az egy évvel ezelőttihez képest 20-30 százalékkal költenek erre többet a cégek
– összegezte a szakértő.
A fiatalok nem jelentkeznek a képzésre, az aktív, tapasztalt középkorúak közül sokan külföldre szerződnek, és nagyon komoly probléma az elöregedés.
A közétkeztetési ágazat vonzereje pedig nem kevés a vendéglátás egyéb területeihez képest, a tervezhető munkaidő-beosztás, a hétköznapi munka mellett szabadon maradó hétvégék és a kisebb nyári leterheltség az, amivel versenyképesek lehetnének. Egyelőre azonban kvázi embervadászat van, egymástól csábítják el a kulcsembereket a cégek, bár a konyhai kisegítő állomány is súlyos létszámhiánnyal küzd, és egyelőre csak a lehetséges megoldásokat keresik, de nem találták meg az ellenszert.
Legnehezebb helyzetben a kis cégek vannak, amelyek nem tudják átcsoportosítani egyik helyről a másikra a szükséges munkaerőt.
A közétkeztető cégek a szolgáltatás jövőbeni árazásában egyre nagyobb súllyal kénytelenek belevenni a drasztikusan növekvő munkavállalóidíj-elvárást, a munkaerő árát, ami infláció feletti mértékben sújtja az ágazatot. Az inflációkövető szerződések megelőlegezik, hogy
jövőre az idei, még képlékeny, de összességében biztosan két számjegyű infláció valamilyen mértékben meg fog jelenni a tanév második felében az iskolai menzák díjszabásában is.
Kérdés lesz majd akkor is, hogy a helyi önkormányzatok mennyit tudnak átvállalni az esedékes áremelésekből.
