A vártnál jelentősen alacsonyabban teljesülő áfabevételek és a szintén jelentősen magasabban alakuló kamatkiadások felelősek elsősorban azért, hogy az éves hiánycélnak már a 86,5 százaléka teljesült július végére, írja a Századvég kommentárjában, miután a Pénzügyminisztérium ismertette az államháztartás július végi részletes adatait.
A központi alrendszer első hét hónapjának bevételei 21,3 százalékkal, a kiadások pedig 20,0 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes államháztartási adatok alapján is ismert volt, hogy a júliusi havi hiány kedvezően alakult, a központi alrendszer az utolsó hónapban mindössze 44,3 milliárd forint hiánnyal zárt, amivel
az államháztartás központi alrendszere 2 940 milliárd forint hiányt halmozott fel.
A friss részletes adatok azt mutatják, hogy a költségvetési bevételi oldalon az előző évhez képest 53,2 százalékkal, 770 milliárd forinttal magasabbak a gazdálkodó szervezetektől származó bevételek elsősorban a különadóknak köszönhetően. Pozitívum, hogy az előzetes tervekhez képest kedvezőbben alakulnak a társaságiadó-bevételek.
Ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek növekedése mindössze 1,5 százalék, azaz 60 milliárd forinttal haladták meg az előző év június végi értéket.
Ennek hátterében a csökkenő fogyasztás áll, továbbá az, hogy május után júliusban ismét kisebbek voltak az áfabevételek, mint az előző év azonos hónapjában.
A képet még borúsabbá teszi, hogy a költségvetésben szereplő tervekhez képest hozzávetőleg 590 milliárd forint elmaradás van ezen a tételsoron.
A kiadási oldalon a legnagyobb mértékben 1071 milliárd forinttal a rezsivédelmi kiadások növekedtek az elmúlt évhez képest. Annak ellenére, hogy a rezsivédelmi kiadások rendkívül magasak, mégis a tervezetthez képest kedvezőbben alakulnak, és ezen a tételsoron lehetnek a költségvetés legnagyobb belső tartalékai. A tartalékok nagysága erősen függ az energiaárak alakulásától.
A költségvetési kiadási oldalán a tervekhez képest a legnagyobb túllépés a kamatkiadások esetében tapasztalható. A tartósan magas kamatkörnyezetben az állampapírok kibocsátása és az idén lejárók megújítása ugyanis az egy évvel ezelőttinél csak nagyobb költségek (kamatok) mellett lehetséges. A nettó kamatkiadások (kamatkiadások és -bevételek egyenlege) 567 milliárd forinttal (64,3 százalékkal) alakultak magasabban, mint 2022 júliusának végén. Itt a tervekhez képest becsülhető kiadási többlet 450 milliárd forintra tehető. A jegybanki kamatcsökkentési ciklus folytatódása ugyanakkor már előrevetíti a kiadások jövőbeli mérséklődését – állapítja meg az elemzőcég.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak a nyár közepén adott interjút, amelyben jelezte, hogy szeptemberben felülvizsgálják a költségvetés számait, és amennyiben szükséges, a hiánycéltartás érdekében további intézkedésekről dönthetnek. A tárcavezető az áfabevételek elmaradása miatt nem aggódott, egyrészt az év második felében szerinte felpöröghet a fogyasztás, másrészről abban bízik, hogy a rezsivédelmi alapból még lehet megtakarítása a kormánynak. Ezzel együtt kérdés, hogy a vártnál rosszabb második negyedéves GDP-adatok hogyan érintik a költségvetés helyzetét, miután egyre nagyobb az esélye annak, hogy a gazdaság legjobb esetben is csak stagnálhat.
