A második negyedévben számottevően bővültek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztárak tagdíjbevételei, az utóbbiak kifizetései között pedig látványosan nőttek a gyermekekkel kapcsolatos kiadások, valamint a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) a friss adatokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona az orosz–ukrán háború és más negatív globális tényezők okozta megtorpanást követően, 2023 második negyedében 1700 milliárd forint fölé nőtt, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíj-megtakarításokat.
Ezzel a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek nagy részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak, bár a még mindig magas hazai miatt reálhozamról továbbra sem beszélhetünk.
Magyarországon a jelenlegi inflációs környezetben rövid távon nehéz reálhozamot biztosító befektetési lehetőséget találni. A 2008-as válság és az azt követő időszak tapasztalatai alapján abban bízunk, hogy az infláció már megindult enyhülése mellett és a jelenlegi egyre javuló hozamkörnyezetben középtávon visszatér a reálhozam
– mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. Jelezte, hogy az állampapírpiacon és a tőzsdéken bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően a pénztári szektor hatékonyabban tudja megvalósítani a tagok öngondoskodási céljait.
Nagyot nőttek a munkáltatói nyugdíjpénztári befizetések
A nyugdíjpénztárak tagdíjbevételei a második negyedévben 29,3 milliárd forintot tettek ki, ami meghaladja mind az idei első negyedéves, mind az egy évvel korábbi értéket. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy míg a munkavállalók befizetései lényegében stagnáltak éves összevetésben, addig a munkáltatók hozzájárulása több mint 19 százalékkal megugrott. Mindez azt eredményezte, hogy bár a befizetések túlnyomó többségét továbbra is a munkavállalók teljesítik, az egyre nagyobb felelősséget vállaló munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32 százalékról 37 százalékra nőtt. Nemcsak a teljes pénztári hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is új csúcsot ért el, a második negyedévben ez meghaladta az 1,6 millió forintot. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a munkáltatók körében egyre inkább terjedőben van a felelős, a dolgozók jövőjét, biztonságát szem előtt tartó szerepvállalás, ami a munkaerő megtartásában is mind erősebb szerephez jut.
Mindemellett úgy látjuk, hogy szükség lenne olyan támogató környezetre, amely a korábbi évekhez hasonló hatást elérve ösztönözné a munkáltatói részvételt, az általuk biztosított, a nyugdíjpénztári megtakarítások fontosságára fókuszáló közvetett tagi, munkavállalói edukációt
– mutatott rá az ÖPOSZ elnöke. Utalt arra is, hogy aktualizálni kellene az ösztönzőrendszert is, hiszen például az 150 ezer forintos összege másfél évtizede változatlan, azóta pedig ez nemcsak összegszerűségében, hanem hatásában is erősen inflálódott. Ha lenne olyan kormányzati szándék, amely emelné a visszatérítés összegét, azt az ÖPOSZ támogatná.
Lakástörlesztésre és gyerekekre költenek az egészségpénztári tagok
Az önkéntes egészségpénztárakban a taglétszám ütemesen emelkedik, a második negyedévben már 1 millió 10 ezer főt ért el a tagság. Az egészség- és nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma így 2,06 millió volt, meghaladva a 2022-es 2,03 milliós szintet.
A második negyedévben tovább gyarapodott az egészségpénztárak összesített vagyona is, éves összevetésben közel 17 százalékkal, 75,5 milliárd forintra emelkedett, és ezzel új csúcsot ért el.
A tagdíjbevételek tempós, 23 százalékot meghaladó második negyedévi növekedése elsősorban a tagok aktivitását dicsérte, hiszen befizetéseik 28 százalékkal emelkedtek, miközben a munkáltatók hozzájárulása kevesebb mint 2 százalékkal nőtt, holott az első negyedévben még kiegyenlítettek voltak ezek az arányok. Az egészségpénztárak esetében a tagok befizetéseinek súlya 84 százalékot tett ki.
Az ÖPOSZ elnöke szerint jól jelzi az egészségpénztárak növekvő népszerűségét, hogy taglétszámuk lényegében beérte a nyugdíjpénztárakét. Jelezte: a friss adatok továbbra is azt mutatják, hogy az egészségpénztári tagok igyekeznek kihasználni ennek az szja-visszatérítéssel is támogatott öngondoskodási formának a sokoldalú felhasználhatóságát. A gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatási kiadások például 65 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege 61 százalékkal nőtt.
