Lehet, hogy kincstári optimizmus volt a mezőgazdaságtól várni a recesszió végét
Könnyen lehet, hogy berúgta az ajtót a valóság azzal, hogy a szolgáltató szektor a vártnál jóval gyengébben teljesített – mondta a Világgazdaság Bruttó című heti rendszerességű makrogazdasági podcastsorozatában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akivel a kiábrándító második negyedéves GDP-adatok után beszélgettünk. A szakértő személy szerint is negatív meglepetésként élte meg az adatközlést, azok közé tartozott, akik bizakodóak, raja kívül csak egy elemző volt, aki 1 százalékos növekedést jósolt negyedéves bázison. Ehhez képest 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás.
Virovácz Péter hangsúlyozta, érdemes megvárni a szeptember elsején megjelenő részletes adatokat, amelyből pontosan kiderülhet, hogy mi húzta vissza ennyire a gazdasági növekedést. Mindenesetre szerinte szolgálgató szektor vártnál gyengébb teljesítménye és az agrárium kisebb növekedési hozzájárulása is magyarázhatja a gyengébb adatokat.
A közgazdász szerint korábban mindig volt egy-egy szektor, amely kirántotta a magyar gazdaságot a slamasztikából, vagy az ipar, vagy az építőipar, most abban lehetett bízni, hogy a mezőgazdaság lesz ilyen utolsó mentsvár, főleg, hogy ötévente mindig van egy nagyon erős év az agráriumban.
Úgy látja, van remény arra, hogy ha lezárul a harmadik negyedév, és látjuk a tényleges termés eredményeket, pozitív revízió még jöhet az adatokban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az adatszolgáltatás minősége, ezért benne van a pakliban, hogy időről időre nagyobb változás jön az adatokban, ez akár még bizakodásra is okot adhatna, bár nagyon nagy százalékpontos változásra nem kell számítani.
Folyamatosan jönnek a fekete hattyú események
– mondta annak kapcsán, hogy Covid óta folyamatosan jelennek meg a magyar gazdasági növekedést akadályozó tényezők, legyen szó a Covidról, az ellátási láncok szakadásáról, majd a háborúról. Azonban a legnagyobb probléma most a belső kereslettel van, mivel a lakosságnak nincsen annyi elkölthető reáljövedelme, mint a korábbi években. Önmagában ez még nem magyarázná szerinte az első féléves gyenge növekedési adatokat, ám a magas kamatok a kormányzati stoppal párosulva a beruházásokat is érdemben visszafogják, így „csak az export tudja a magyar gazdaságot vonszolni”.
Nagy kérdés az infláció alakulása, miután július–augusztus fordulóján trendforduló történt az üzemanyagárak terén, amelyek nagyon nagy súllyal vannak jelen a fogyasztói kosárban. Ezen az egy tételen múlik, hogy sikerül-e augusztusban a 15 százalékot elérni, vagy inkább a 16-hoz leszünk közel.
Ami biztos, hogy nagyon jelentősen csökkenni fog az áremelkedési ütem.
A várható reálbérfordulatról azt mondta, még ez sem garancia arra, hogy ismét élénküljön a fogyasztás. Hiába lesz tehát magasabb a béremelkedési ütem, mint az infláció, még időre lesz szüksége a lakosságnak ahhoz, hogy nagyobb kiadásokba belevágjon. De talán már karácsonykor eljöhet a fogyasztásban is a fordulat.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
