Mostanra egyértelműen a személyi kölcsönök az utóbbi hónapok lakossági hitelpiaci visszaesésének nyertesei: miközben az év első hat hónapja összességében 48,2 százalékos éves visszaesést hozott a lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseknél, a személyi kölcsönöknél csak valamivel több, mint 9 százalékkal zsugorodott a piac – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Különösen figyelemre méltó, hogy a jegybank statisztikáiban szereplő,
a személyi kölcsönöknél 2023 első felében mért 244,7 milliárd forintnyi új szerződés épphogy elmaradt a lakáshitelek 256,9 milliárdjától,
vagyis ez a szabad felhasználású konstrukció most épp nem jár messze attól, hogy a legfontosabb termékké lépjen elő a piacon.
Az MNB adatai szerint közben a június végéig megkötött új személyihitel-szerződések száma kismértékben ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbit: az év első hat hónapjában regisztrált, 115,5 ezer szerződés bő kétezerrel – 1,8 százalékkal – volt több az egy évvel korábbinál.
Ennek megfelelően érezhető mértékben csökkent az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg is: 2,12 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még meghaladta a 2,37 milliót.
Fontos hozzátenni, hogy a valamivel 2 millió forint feletti átlag az elmúlt évek adatainak tükrében nem számít kiugróan alacsonynak: 2021 első felében hasonló átlagot mért az MNB, a koronavírus-járvány első évének azonos időszakában pedig 1,9 millióst.
Az átlagos hitelösszeg csökkenésének több magyarázata is lehet. Az egyik, hogy a többéves csúcson lévő – júniusban 18,87 százaléknál járó – átlagos kamatok miatt az ügyfelek jobban meggondolják, hogy mennyire engedjék el a gyeplőt, és persze a megváltozott inflációs környezet is megfontoltabbá tette az adósokat.
Az átlagos hitelösszeg csökkenésében emellett az is szerepet játszhat, hogy növekszik a viszonylag alacsony – akár egymillió forint alatti – összeget igénylő adósok aránya.
A bankok tapasztalatai szerint egyre változatosabb képet mutat a felhasználási célok eloszlása is. Bár a hitelfelvétel céljára a pénzügyi szolgáltatók hivatalosan nem kérdeznek rá, az látszik, hogy a személyi kölcsönöknél hagyományosan domináns három terület – lakás vásárlás-felújítás, gépjárművásárlás, hitelkiváltás – mellett már jellemzővé vált az is, hogy viszonylag hirtelen felmerülő kiadások finanszírozására használják a háztartások a hitelt. Ilyen lehet egy nagyobb lélegzetű javítás a lakásban – például egy kazáncsere –, egy esküvő, de akár adott esetben a hirtelen szükségessé vált magánegészségügyi ellátás finanszírozása is.
Az mindenesetre nagyon látványos, hogy a személyi hitelek súlya milyen gyorsan nő a lakossági piacon. Az első hat hónap adatait vizsgálva
a részesedésük csak a fogyasztási hiteleken belül 46,6-ről 55,2 százalékra emelkedett 2022-ről 2023-ra, miközben a teljes piacon (a folyószámlahitelek nélkül számítva) 20 százalék környékéről 35 százalék közelébe ugrott.
A személyi hitelek jó szereplésének pedig a továbbiakban is kedvezhet, hogy gyorsan és egyre egyszerűbben hozzáférhető, ingatlanfedezet nélküli termékről van szó, amelynek a kamatainál lassú csökkenés is elindult.
Ráadásul a kereslet az MNB statisztikái szerint egyre intenzívebb: csak júniusban közel 23 800 személyihitel-szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, a felvett kölcsönök összege pedig már csak kevéssel maradt el az 50 milliárd forinttól.
