Az adatokból látható, hogy nincs széles körű inflációs nyomás a gazdaságban: a hét fő termékcsoportból háromnál mérséklődtek átlagosan havi alapon az árak – értékelte az augusztusi inflációs számokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Az elemző rámutatott: miközben a cukornál 54,6 százalék, a sertés- és baromfihúsnál pedig kisebb mértékű, 7,3, illetve 2,5 százalék volt az áremelkedés, addig a tojás ára 9,5, a liszté pedig 11,5 százalékkal csökkent, tehát
az árstop átalakítása összességében csak kismértékben, talán 1-2 tized százalékponttal vitte felfelé az inflációt.
Regős szerint a dezinflációs folyamatokat több tényező segíti: a magas árak bázisba kerülése mellett fontos szerepe van a normalizálódó világpiaci energiaáraknak, az erősebb versenynek, amelyet az árfigyelő is segít, továbbá az alacsonyabb keresletnek.
– jelezte az elemző, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek gyengülése nem tesz jót az infláció mérséklődésének, és a monetáris politikát is óvatosságra kell hogy intse. „Szeptemberben a 100 bázispontos kamatcsökkentés nagy valószínűséggel még megtörténik, ám utána már várakozásaink szerint nem folytatódik ilyen ütemben a lazítás – ha egyáltalán folytatódik” – vélekedett a Makronóm vezetője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy augusztusban jellemzően – a historikus átlag alapján – a havi átárazás enyhe negatív értéket szokott mutatni, ehhez képest nagyobb volt az áremelkedés dinamikája. Ugyan az üzemanyagárak és az élelmiszerárstop kivezetése miatt magasabb az ütem, viszont meglepetésként értékelte, hogy szolgáltatásoknál az ilyenkor megszokott drágulás nem következett be.
Úgy tűnik, hogy az összeomló kereslet hatására immár a szolgáltatók átárazási ereje is drasztikusan lecsökkent
– húzta alá a szakértő, és jelezte, hogy az 1,2 százalékpontos (17,6-ről 16,4 százalékra) lassulás mögött elsősorban az élelmiszerek bázishatása húzódik meg. Önmagában az itt látott lassuló éves drágulás 1 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból.
„Rövid távon érdekes lesz látni, hogy vajon a szolgáltatások esetében folytatódik-e az augusztusban látott gyenge átárazás, és képes lesz-e a tartós fogyasztási cikkek inflációja is tovább mérséklődni. Ha igen, akkor vélhetően még az üzemanyagok további drágulása sem veszélyezteti azon előrejelzésünket, hogy idén novemberre a fő inflációs mutató, az év végére pedig már a maginflációs mutató is 10 százalék alá csökkenjen” – magyarázta Virovácz Péter, hozzátéve, hogy a monetáris politikai szempontból azonban a neheze még csak ezután jön,
hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egys zámjegyű infláció.
Ami az éves átlagos inflációt illeti, az ING Bank továbbra is 18 százalék közeli mutatóval számol 2023-ban. Ezzel szemben jövőre enyhén 5 százalékot meghaladó átlagos inflációt prognosztizál. „A kockázatokat tekintve némileg felfelé mutató kockázatokat látunk, hiszen az üzemanyagok áremelkedése tovább folytatódhat, és az év elején érkező adóváltozások másodkörös hatásai, valamint a várt dinamikus bérnövekedés mind inflációs kockázatokat rejtenek magukban” – figyelmeztetett Virovácz Péter.
