Tovább csökkent az Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint augusztusban 16,4 százalékkal emelkedtek éves bázison a fogyasztói árak, míg júliushoz képest az áremelkedés 0,7 százalékos volt.
A júliusi 17,6 százalékos drágulás után a Világgazdaság elemzői konszenzusa az előző évhez képest 16,3 százalékos, az előző hónaphoz képest pedig 0,6 százalékos pénzromlást jósolt.
Tehát a mai adat megerősíti azt a feltételezést, hogy októberben vagy novemberben egy számjegyű lehet az infláció. Bár nem ismerjük az augusztusi kereseti adatokat, de jó esély van arra, hogy a múlt hónapban már minimálisan emelkedhettek a reálbérek.
Szintén kedvező hír, hogy a maginfláció, azaz az egyszeri hatásoktól megszűrt inflációs adat ugyancsak azt mutatja, hogy
mérséklődik az árnyomás a magyar gazdaságban.
Míg az éves mutató 15,2 százalék volt, ennél érdekesebb a havi bázison index, amely 0,2 százalékkal nőtt, s ez már a második egymást követő hónap, amikor ilyen alacsony. Tavaly július–augusztusban ugyanez a mutató még 2-3 százalékos árnövekedést jelzett havi alapon, miközben a korábbi években, alacsony inflációs közegben ez általában maximum 0,1-02 százalék volt.
Elképesztően megdrágult a gáz és a cukor egy év alatt
Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládéé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsié és kolbászé (19,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent. A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1 százalékkal került többe. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 11,2 a fűtő- és főzőberendezésekért 9,5, az új személygépkocsikért 6,9, a szobabútorokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8,0 százalékkal kevesebbet. Az állateledelek ára 34,8, a mosó- és tisztítószereké 30,2, a testápolási cikkeké 18,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 8,4 százalékkal lett magasabb.
Nagyon megdrágult a cukor, olcsóbb lett a liszt és a kenyér
Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak júliushoz képest, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került,
míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.
Az üzemanyagárak elszálltak július vége óta
Mint korábban írtunk, az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulhatott az infláció, miután július utolsó hete óta gyakorlatilag elszállt a benzin és a gázolaj ára, az előbbi literje átlagosan 642 forintba, míg a gázolajé 651 forintba került augusztus végén, mindkettő 8 százalékkal volt magasabb, mint a hó elején. Ekkora áremelkedés pedig a pénzromlás dinamikájában is nyomot hagy, a fogyasztói kosárban mért súlyuk alapján mintegy 0,5 százalékos inflációs többletet jelentett. Emiatt már várható volt, hogy augusztusban még nem sikerül áttörni a 16 százalékos határt, korábban ugyanis az előrejelzések 15 és 16 százalék közötti drágulást prognosztizáltak.
Az erősödő verseny és a bázishatások miatt csökkent az infláció
Ugyanakkor a tavalyinál alacsonyabb világpiaci energiaárak, az egy évvel korábbinál erősebb forintárfolyam és az alacsony kereslet nyomán erősödő piaci verseny továbbra is támogatja az infláció mérséklődését. Ráadásul a hónap során az egyes élelmiszertermékekre bejelentett szélesebb körű árcsökkentések is pozitív hatást gyakoroltak, ugyan a kormány augusztustól kivezette az ártsopokat, eközben kiterjesztette a kötelező akciózás alá eső termékek körét is, amelyek esetében a korábbi 10 százalék helyett 15 százalékon kellett akciókat hirdetni.
Októberben vagy novemberben lehet egy számjegyű a drágulás
Szeptemberben ráadásul kiesik a bázisból a rezsicsökkentés átalakításának hatása,
csak ez a tényező 4,5 százalékponttal hozza lejjebb az árdinamikát, így az ősz első hónapjában 11-12 százalékra csökkenhet a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Az egy számjegyű infláció már csak annyiban kérdéses, hogy októberben vagy novemberben sikerül-e elérni.
Nagy Márton: jelentős mérföldkő, hogy húsz százalék alatt van az élelmiszerinflációNagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint szerint hatékonyak a kormány infláció elleni lépései, ugyanakkor jelezte, hogy az üzemanyagárak emelkedése miatt várhatóan nem októberben, hanem novemberben lesz csak egy számjegyű az infláció. |
