Mára közhellyé vált, de továbbra is igaz, hogy a gazdaság zöldtranszformációjához, a nettó zéró célok eléréséhez rengeteg forrásra van szükség. Nincs ez másképp a villamosenergia-termelésben sem, ahol a helyzetet fokozza az elektrifikáció prognosztizált térnyerése. A pénzen kívül további fontos tényező a vonatkozó ismeretek terjedése, amely a finanszírozók, a termelők és a fogyasztók esetében is kulcskérdés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az utóbbi években több lépést is tett e célok támogatása érdekében.
Az MNB Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programja
Az MNB Zöld Programja részeként 2020 során hirdette meg vállalati és önkormányzati Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (ZVT) programját, melynek célja – hasonlóan a lakossági testvérprogramhoz (ZLT) – a banki portfólióik zöldítése, vagyis a klímakockázati kitettségeik csökkentése. Ezt segíti elő, hogy a környezetileg fenntartható vállalati és önkormányzati hitelek, kötvények adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy egészét elengedi a jegybank, ezáltal csökkentve e kitettségek tőkeköltségét.
A ZVT által elfogadott hitelcélok folyamatosan bővültek az évek során, de mindmáig a legfontosabb elem a program indulásakor meghirdetett megújulóenergia-termelés finanszírozása. A megújulók közt a naperőműparkok (76%) telepítéséhez kapcsolódó hitelügyletek dominálnak, majd kisebb részben a szél- és geotermikus energia, melyek eltérő mértékben ugyan, de minden nemzetközi sztenderd szerint hozzájárulnak a klímaváltozás mérsékléséhez.
A kínálat mellett a keresleti oldalra is hatnak a programok az elektromobilitás és az új építésű, sok esetben elektrifikált ingatlanfejlesztések révén. A ZVT hatására ugyanis az első elektromos hajtású járművek beszerzését és üzemeltetését finanszírozó ügyletek is elkezdtek megjelenni , míg a zöldkötvények zöme forrásfelhasználásként az energiahatékony ingatlanfejlesztést (60%) jelöli meg (építés, akvizíció, refinanszírozás). A ZLT esetében is megfigyelhető az új építésű ingatlanok koncentrációja, mely hitelek jelentős része az MNB Zöld Otthon Programja (ZOP) keretében folyósított
A ZVT-ben megvalósuló megújulóenergia-beruházások jelentős társadalmi-környezeti hatásokkal is járnak. Becsléseink szerint a megújulókapacitások révén mintegy félmillió tonna CO2-kibocsátás elkerüléséhez járultak hozzá a programok, ami az éves hazai kibocsátás mintegy 1 százalékára tehető. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a karbonemisszió csökkentése nem pusztán a nettó zéró célok miatt lényeges, hanem többek között az életminőség miatt is.
Zöld monetáris politikai eszköztár – NKP, NHP
A tőkekövetelmény-kedvezmény programok mellett említést érdemel még az MNB Növekedési Programja (NKP) is. A program keretében kibocsátott vállalati kötvényekből a jegybank előre meghirdetett keretösszegig vásárolt – amennyiben azok legalább B+ vagy annak megfelelő hitelminősítéssel rendelkeztek –, a vásárlásokkal hozzájárulva a vállalatikötvény-piac likviditásához. A ZöldÁram tekintetében kiemelendő, hogy az NKP kötvényei között 4 db kizárólag megújuló energiát finanszírozó kibocsátás is szerepelt jelentősebb, közel 150 milliárd Ft-os értékben. Végül a jegybank – KKV-k számára, közvetetten kedvezményes konstrukciót biztosító – Növekedési Hitelprogramja (NHP) is hozzájárult a megújuló áramtermelés ösztönzéséhez, hiszen az NHP 103 milliárd Ft hitelösszeggel több mint 280 MW naperőmű finanszírozását támogatta.
Fenntarthatósági ismeretek bővítése
A tőkekövetelmény-kedvezmény programok létezése már önmagában jelentősen javítja a hazai pénzintézetek zöldismereteinek bővítését. A programok leírásában található, az uniós szabályozást (Taxonómia rendelet) alapul vevő definíciók támpontot nyújtanak a bankok fenntarthatósági hitelezésében. Az MNB azonban ezen túl, speciálisan a megújuló energiával foglalkozó tudásmegosztó rendezvényeket is tartott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zéró Karbon Központjával együttműködésben megvalósult Fórum sorozat lehetőséget biztosított a finanszírozók és az iparági szereplők találkozására, az ismeretek megosztására. A tudásmegosztáshoz továbbá a jegybank több publikációjával is hozzá kíván járulni, például a hazai megújulóenergia-termelésnek (2020) vagy kifejezetten a naperőművi kapacitásoknak a finanszírozásával (2023) foglalkozó kiadványaival.
Bár a ZöldÁram cikksorozat jelen írással a végéhez ért, továbbra is fontosnak tartjuk a konstruktív szakmai diskurzust a témában. Ennek részeként az MNB szeptember 14-én ZöldÁram konferenciát szervez, melyen a hazai energiaszektor és az MNB prominens képviselői is felszólalnak.
A ZöldÁram cikksorozat eddig megjelent cikkei: Zöldáram cikksorozat 1., ZöldÁram cikksorozat 2., ZöldÁram cikksorozat 3., ZöldÁram cikksorozat 4., ZöldÁram cikksorozat 5., ZöldÁram cikksorozat 6., ZöldÁram cikksorozat 7., ZöldÁram cikksorozat 8., ZöldÁram cikksorozat 9., ZöldÁram cikksorozat 10. és ZöldÁram cikksorozat 11.
