Mit nyer a magyar társadalom, ha megújuló áramtermelésre vált? – ZöldÁram cikksorozat 6.
Karnyújtásnyira a 2030. és 2050. évi klímacélok elérése – megújuló beruházásokkal
A hazai energiatermelők tervezőasztalán több ezer megawattnyi időjárásfüggő beruházás várja, hogy megvalósulhasson a jelenlegi, finanszírozási potenciállal bíró beruházási terveik és szándéknyilatkozataik alapján. A tervezett beruházások elkészülésével, amelyekkel a GreenPower Akcióterv is számol, Magyarország már 2028-ra elérheti a hatályos energiastratégiában jelenleg 2040-re kitűzött, megújuló villamosenergia-termelési célját, azaz 12 gigawatt beépített időjárásfüggő kapacitást. Az Európai Unió hatályos energetikai célkitűzése, hogy uniós szinten az energiafogyasztás 32 százaléka megújuló forrásokból származzon, mindeközben a fogyasztás hasonló mértékben hatékonyabbá is váljon. Ezt a célt szolgálva hazánk vállalta, hogy 2030-ra 20 százalékra növeli a megújuló alapú energiatermelése arányát, amit az említett beruházásokkal elérhetünk. Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, a közlekedésünk és fűtésünk áramrendszer alá vonásával energiahatékonyságunk is jócskán nőne, amelyek ellátását szintén ezek a megújuló áramtermelő kapacitások biztosíthatják.
A tervezett beruházások az EU és ezzel összhangban Magyarország kibocsátáscsökkentési törekvéseit is szolgálnák. A következő évtizedekre tett célkitűzések: 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es szinthez képest, továbbá hogy 2050-re a tagországok, köztük Magyarország gazdasága is klímasemlegessé váljon. A beruházások ZöldÁram Akcióterv szerinti megvalósulásával 2040-ig 11,9-21,4 millió tonna szén-dioxid kibocsátását kerülhetnénk el, ami az egész ország éves kibocsátásának 20-35 százaléka. A kibocsátáselkerülés mértéke az importáram és a hazai gázerőműben termelt áram kiváltásának arányától függ.
Az életminőség javulása – kibocsátáscsökkentéssel
A belföldi megújuló alapú áramtermelésnek köszönhető szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés nem csupán a klímacélok elérését szolgálja, de egészségügyi szempontból is előnyös. Az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkenése, valamint a közlekedés elektrifikációja hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedésének lassulásához és a levegőminőség javulásához, ami segít csökkenteni az egészségügyi rendszer terheltségét, kiemelten a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi területeken. A légminőség fontosságát jól példázza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkező levegőszennyezés évente annyi ember korai halálát okozza, mint Svájc lakossága (mintegy 8,7 millió fő). Ráadásul a levegő tisztulásával nem csak az egészségügyi rendszer lélegezhetne föl, de a megnyert életévek a versenyképességünkhöz is hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedésén keresztül.
A lakossági rezsiköltségek csökkentése – napelemmel, elektrifikálással
A megújuló áramtermelés a klíma- és egészségügyi hasznok mellett jelentős megtakarítási potenciált is rejt a lakosság számára. A lakosság által telepíthető úgynevezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyeket jellemzően napelemekkel létesítenek, számottevően csökkenthetik az áramszámlákat. A napelemek telepítése mellett a fűtés elektrifikálásával is csökkenthetik rezsiköltségeiket a háztartások, például cirkófűtés helyett inverteres klíma használatával vagy a gázbojlerek elektromosra cserélésével. Ilyen módon a rezsiköltségeik kevésbé függenének a gázárak vagy az állami támogatások változásától. Így műszaki rezsicsökkentéssel élhetnek, amely hosszú távon sokkal kiszámíthatóbb és mérsékeltebb költségeket eredményez számukra.
A vállalati versenyképesség növelése – fix szerződésekkel
Az elmúlt két évben példátlan áremelkedést láthattunk a villamosenergia-piacon, és az árak is sokkal ingadozóbbá váltak, ami kedvez a hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodások népszerűségének. Az ilyen turbulens időszakok miatt a megújuló energiatermelő vállalatok érdekeltek abban, hogy tartósan biztosítsák beruházásaikhoz a szükséges finanszírozást, aminek jó eszközei az úgynevezett hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (Power Purchase Agreement, PPA). A PPA-k jellemzően 10-15 vagy akár 25 éves villamosenergia-adásvételi szerződések, melyek keretében főleg (nagy)vállatok közvetlenül a nap- és/vagy szélenergia-termelőtől vásárolnak zöldáramot. A fix áras, hosszú távú PPA-szerződéseknek köszönhetően a piaci villamosenergia-fogyasztók (minden, a nem hatósági árszabályozás – azaz egyetemes szolgáltatás alá – eső áramfogyasztó, vállalat) alacsonyabb, stabilabb áron juthatnak energiához, egyúttal az energiabeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi kockázataik is csökkennek. A PPA-k nyújtotta előnyöket 5. cikkünkben is érintettük.
A hazai energiaszektor KKV-inak fejlesztése – önerőből megvalósuló projektekkel
A megújuló alapú áramtermelés további felfutásából a hazai vállalkozások és KKV-k is profitálnának. A megújulóenergia-beruházások piaci befektetőket vonzanak, amelyek körül magyar erőmű-kivitelező és -működtető vállalati réteg épül ki – hosszú távú munkaerőigényt támasztva (például karbantartási munkák). A megújuló energiával kapcsolatos tudás és kivitelezési kapacitás a magyar vállalatok versenyelőnye lehet, és nemzetközi megújulóenergia-igényeket kiszolgáló exportágazattá válhat. A megvalósuló időjárásfüggő megújuló projektek további előnye, hogy döntően magánfinanszírozás révén (30 százalék beruházói önerő, 70 százalék kereskedelmi banki finanszírozás), vállalkozói kockázatvállalás mellett, állami támogatás nélkül valósulnának meg. Azaz a megvalósulásuk nem vonna el uniós és hazai támogatási forrásokat a szükséges hazai energetikai zöldátállás más, támogatásigényesebb területeitől.
A hazai zöld pénzügyi szektor fejlődése – banki finanszírozással
Az önerő mellett nagy részben kereskedelmi bankok biztosítják a tervezett energetikai beruházások finanszírozását, így hozzájárulva a hazai zöldpénzügyi szektor fejlesztéséhez. A megújuló energia úgynevezett anticiklikus iparág, ami azt jelenti, hogy nem követi a reguláris gazdasági ciklust, így ez az iparág akkor is képes bővülni, amikor a többit éppen lassulás jellemzi. Az ebbe való befektetéssel a bankok diverzifikálhatják portfóliójukat, valamint hitelkockázatot is csökkenthetnek, ami makroszinten a pénzügyi stabilitáshoz is hozzájárul. Ez a volumennövekedés nemcsak a bankoknak kedvez, hanem a pluszkereslet révén olyan alternatív finanszírozási formák erősödését is segítheti, mint például a zöldkötvények vagy a fenntarthatósági kötvények. Azonban a zöldhitelek ma még alacsony arányt képviselnek a teljes vállalati portfólióban, ezért érdemes ezeket élénkíteni az elektrifikációs fordulat elősegítése érdekében. A jegybank Zöld Programja részeként 2020 decemberében hirdette meg vállalati és önkormányzati Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programját, amelynek célja a bankok porfólióinak zöldítése, vagyis a klímakockázati kitettségeik csökkentése. A kedvezményprogramban a környezetileg fenntartható vállalati és önkormányzati hitelek, kötvények adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy teljes egészét engedi el a jegybank (a tőkeszabályozás 2. pillérében). A TKK hitelek több mint 90 százaléka vállalati hitel; hitelcél szerint pedig a megújuló energiacélúak voltak a legnépszerűbbek.
A cikksorozat eddigi és aktuális részében betekintést nyerhettünk abba, mennyi lehetőséget és előnyt rejt a megújuló forrású áramtermelés bővítése hazánk számára, legyen szó energiaszuverenitási, makrogazdasági, klímapolitikai, lakossági, vállalati, versenyképességi vagy pénzügykockázati szempontokról. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekhez az előnyökhöz csak úgy férhetünk hozzá, ha a tervezett beruházásokat megfelelő technikai, szabályozási és finanszírozási környezet is támogatja. Ezért a ZöldÁram cikksorozat következő részei további részleteket fognak elárulni ezekről az előnyökről, ugyanakkor nyomatékosítják majd azt is, milyen korlátokba ütköznek a hazai megújuló beruházások.
A ZöldÁram cikksorozat eddig megjelent cikkei: Zöldáram cikksorozat 1. , ZöldÁram cikksorozat 2., ZöldÁram cikksorozat 3., ZöldÁram cikksorozat 4. és ZöldÁram cikksorozat 5.
