Több olyan kormánydöntés is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amely Szeged és térségének fejlesztéséről rendelkezik. Ezek visszaigazolják azokat a korábbi kormányzati jelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy Magyarország harmadik legnépesebb, mintegy 160 ezer lakosú településével komoly tervei vannak a kabinetnek.

Budapest 2020.07.28Építkezésfoto: Kallus György/Világgazdaság
Budapest 2020.07.28
Építkezés
foto: Kallus György/Világgazdaság
Nagyszabású fejlesztések indulnak meg Szegeden. (illusztráció)
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A kormány először is arról határozott, hogy a Szeged közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti külterületeken ipari terület bővítését, valamint megvalósítandó beruházásokat is kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánít. Ez jócskán leegyszerűsíti és gyorsítja a projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági teendőket. Az egyelőre nem derült ki, hogy milyen beruházások miatt van szükség a szegedi ipari terület növelésére.

Kormányhatározat jelent meg a Szeged vármegyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló kormányhatározat módosításáról. Ebben összességében közel háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet.

Végül pedig egy kiemelten fontos, ugyancsak szegedi vonatkozású vasúti fejlesztéshez rendelt többmilliárdos pluszforrást a kormányzat. A Szeged–Rendező–Röszke–országhatár vasútvonal rekonstrukciójáról van szó, pontosabban ennek részbeni előteljesítéséről. A kormányhatározatban a kabinet egyetért azzal, hogy a projekt feladataira központi költségvetési pénzt biztosítson annak érdekében, hogy 

a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal felújítása alatt is közlekedhessenek Szerbia és Magyarország között nemzetközi tehervonatok.

A BuBe, vagyis a 150. számú Budapest–Kelebia (oh.)–Belgrád vasútvonal fejlesztési projekt megvalósítása miatt ugyanis a Soroksár–Kelebia vonalszakaszon vágányzár vált szükségessé. Ezt pótolnák a Szeged–Rendező–Röszke rekonstrukciójával. A kormány ezért arra hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét, hogy az építési és közlekedési miniszter bevonásával gondoskodjon 

mintegy 5,5 milliárd forint többletforrás rendelkezésre állításáról.

A Szeged-Röszke vonal felújításának kezdete még 2020 végére nyúlik vissza. Akkor derült ki, hogy a V-Híd Építő Zrt. végezheti a kivitelezést mintegy 45 milliárd forintért. A munkálatok során elbontják a meglévő vágányokat és nagyjából 14 kilométer hosszan új vágányt építenek. A pályát végig villamosítják. Ezenkívül megújul Röszke állomás, magasperon és esőbeálló is épül. Szeged -Szentmihály is kap egy új vasúti megállót, illetve Szeged-Rendező pályaudvaron áttelepítik a központi forgalomirányító állomást.

Miért fontos a kormánynak Szeged?

Szeged a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. Lázár János építési és közlekedési miniszter a hetekben hangsúlyozta, hogy a kormánynak nagy tervei vannak Szegeddel, és érdeke, hogy fejlődjön a város. Erről külföldi befektetők, a városvezetés és a kormány illetékes minisztériumai is nagyszabású tárgyalásokat folytatnak. Bejelentette továbbá azt is, hogy

  • új, négysávos Tisza-híd épül Szeged és Hódmezővásárhely között, illetve
  • egy új szegedi Tisza-híd előkészülete is folyik. 

Ennek azonban az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel az ide tervezett gazdasági fejlesztésekről. De azt is közöte, hogy Szeged és Hódmezővásárhely a jövőben össze fog nőni, és ikerváros lesz, annak minden gazdasági, politikai és társadalmi következményével.

Lázár János szédítő jövőt vázolt fel: új hidak épülnek, százmilliárdos beruházások jönnek, Szeged és Hódmezővásárhely pedig összenő

Lázár János egy sor meghatározó bejelentést tett. Ötéves beruházási tervet ismertetett, és gyakorlatilag felvázolt egy új hídépítési programot a Tiszán és a Dunán is.