A kilátástalanságba beletörődő passzivitás helyett a kifejezett aktivitásra szólítottak fel a Kirekesztett egyetemek az EU-s források útvesztőiben című konferencia résztvevői, hangsúlyozva, hogy „Brüsszel egy buborék, és ha kívülről nem kap információt, nem fogja megváltoztatni eredeti álláspontját”.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Utóbbi idézet Rodrigo Ballestertől, az MMC Európa Tanulmányok Műhely vezetőjétől származik, aki már a nyár elején hasonló témában, Brüsszelben rendezett tanácskozáson közölte: az Erasmus az legsikeresebb oktatási programjából mára politikai fenyítőeszközzé vált.
Milyen hatással van a tavaszi EP-választás?
Most arra emlékeztetett, hogy 2022 decemberében született a Európai Tanácsnak az a végrehajtási határozata, amelyben megtiltották a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k üzemeltetésében álló egyetemekkel a szerződéskötést az Erasmus+ és a Horizont Európa program kapcsán.
Ballester továbbra is érthetetlennek tartja ezen intézmények kitiltását az oktatási és tudományos együttműködésekből, amire sportpéldát hozott:
Olyan az egész, mintha egy csapatot kizárnának a bajnokságból, mert esetleg az egyik játékosa elkövet majd egy szabálytalanságot.
A kérdés politikai hátteréről kifejtette, hogy lassan véget ér az aktuális uniós ciklus, hiszen júniusban európai parlamenti választások lesznek, aminek az előszele Brüsszelben máris érezhető, mivel a jelen illetékesei a modellváltó egyetemeink kizárásának a kényes témáját szívesen hagynák az utódokra.
Mekkora a reputációs kár?
Fellegi Áron, az EuroAtlantic Zrt. igazgatósági elnöke bővítette a problémakört a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) visszatartott forrásaival.
Kifejtette, hogy az RRF-hiány miatt több szektorban nem valósultak meg tervezett beruházások, ilyenek például a tudományos és innovációs parkok, amelyekből egy-egy ugyan megépült, de a rendszer teljes egészében nem, hiszen ezt éppen EU-s, kiemelten RRF-forrásból finanszíroznák. Megjegyezte:
2026 végéig az elszámolással együtt le kell zárni az összes RRF-projektet, ami komplex programok esetében azt jelenti, hogy ha holnap megjönne a pénz, akkor is szűkös lenne a végrehajtási időablak.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Ha pedig mégis hallhattunk RRF-finanszírozott projektről, az azért lehetséges, mert a kormány előfinanszírozta, ez pedig kockázat, mert ha sosem érkeznek meg az RRF-pénzek, akkor ezen projektek több százmilliárd forintos terhet jelentenek a költségvetésnek.
A közvetlen források sok esetben az utolsó megoldást jelentették a fejlesztésekre – ettől zárták el a modellváltó egyetemeket. Ez igazságtalan és precedens nélküli, hiszen a politikai vitákat kiterjeszti nemcsak a közvetett, hanem a közvetlen forrásokra is
– folytatta Fellegi Áron, aki szerint a reputációs kár legalább akkora, mint az anyagi.
A tiltás jogi akadályt ugyan csak a KEKVA-s egyetemek elé gördít, de a megvetés kiterjed mindenkire. Európában nem követik napi szinten az Európai Bizottság és a magyar kormányzat vitáját, hogy melyik felsőoktatási intézményünk milyen fenntartású, ezért a magyar nemzetiség már önmagában rizikófaktornak számít, amikor partnereket keresnek az együttműködéshez.
Mit lehet most tenni?
E szorult helyzetből igyekezett kiutat találni a konferencia második szakasza, amelyben két panelbeszélgetés részvevői kutatták a megoldási lehetőségeket.
Azt meg Fellegi Áron vetítette előre, hogy aki a jogi helyzet helyreállásakor kezd csak mozgolódni, az nehéz helyzetben lesz, azok rendelkeznek inkább valós eséllyel, akik a mostani nehéz időszakot az építkezésre használják fel.
Fotó: Vörös István / Petőfi Népe
Erre a gondolatra csatlakoztak a közös eszmecserék, amelyeknek egyértelmű üzenete, hogy fenn kell tartani a párbeszédet az európai szereplőkkel: a hazai jogalkotás tagjainak a tájékoztatást és higgadt értelmezést, az oktatási intézményeknek pedig önmaguk és tevékenységük bemutatását.
Ahogy a társkereső platformokon szokás, úgy a kutatási partnerkereső platformokon is kívánatossá kell tennünk magunkat
– összegzett Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese.
Bernáth Tamás, az MMC oktatója arról is említést tett, hogy érdemes megvizsgálni, miként zajlik a pályázatok értékelése, és arra koncentrálni, ami a magyar pályázatok gyenge pontja. Továbbá megemlítette, hogy Magyarországnak 500 bevizsgált pályázatértékelője van, míg Görögországnak 2500 – ezen is érdemes volna javítani.
Béres Kamilla, az EuroAtlantic Zrt. európai uniós üzletfejlesztési menedzsere hozzátette: most lehet és kell leendő csapattagokat keresni, amivel előnnyé fordítható a jelenlegi hátrány. Sokszor panasz ugyanis, hogy a normál teendők mellett nincs idő és kapacitás a pályázásra – most pont van, amíg megszületik az egyezség az EB és a kormány között. Akkortól pedig remélhetőleg lehet majd szerződni is.
A panelbeszélgetések részvevőiUniós betekintés és helyzetértékelés
Közvetlen európai uniós támogatások és megoldások
|
