Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztusi ülésén a kamatkondíciókról. A kamatfolyosó felső határa 100 bázisponttal 16,5 százalékra, valamint a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat szintén 100 bázisponttal 14,0 százalékra csökkent, az alapkamat pedig 13 százalékon maradt.
A jegyzőkönyv szerint a döntéshozók egyhangúlag jelezték, hogy az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is a kamatkondíciók 100 bázispontos mérséklése indokolt.
A tanács tagjai megállapították, hogy a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal; ezt a következő kamatdöntő ülésen is mérlegelni kell. Megerősítették, hogy az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat jövőbeni összezárásakor a monetáris politika új szakaszba lép, az inflációs cél elérése és a pénzpiaci stabilitás fenntartása továbbra is a fókuszban marad, azonban lehetőség nyílik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésére.
Az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, az alapkamat jelenlegi szintje biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – hangsúlyozták újra. Felidézték, hogy
Az árdinamika január óta bekövetkezett mérséklődésének kétharmada a monetáris politika által befolyásolt piaci folyamatokhoz köthető – szögezték le.
A monetáris testület emlékeztetett, hogy a gazdasági teljesítmény a második negyedévben is csökkent, aminek az oka szerintük a magas infláció miatt szűkülő belső kereslet volt.
A magas frekvenciás adatokra hivatkozva előrevetítették, hogy az év második felétől fokozatosan élénkülhet a növekedés, amihez a csökkenő inflációval párhuzamosan emelkedő reálbérek, valamint a mezőgazdaság adatai járulnak hozzá.
A jegyzőkönyvben kiemelték, hogy a külkereskedelmi egyenleg rekordméretű többletet termelt, ami mögött a visszafogott lakossági fogyasztás, a korábban felhalmozott készletek értékesítése, a szolgáltatásegyenleg emelkedése és a kedvező exportértékesítések állnak. Idén a folyó fizetési mérleg hiánya a júniusban vártnál kedvezőbben, a 2 százaléka alatti szinten alakulhat – vetítették előre.
Arra is kitértek, hogy a költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, és megjegyezték, hogy az előirányzat 3,9 százalék. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a nominális GDP növekedése és a hiány mérséklődése következtében az év végére 70 százalék alá csökken – fűzték hozzá. A monetáris tanács tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság – az amerikai makrogazdasági adatok, valamint a kínai lassulása miatt – romlott a júliusi kamatdöntés óta.
A hazai pénzügyi piacok a nemzetközi hangulat változásaira, valamint a dollár árfolyamának alakulására a régiónál nagyobb mértékben reagáltak – figyelmeztettek a jegyzőkönyvben.
