Az elmúlt időszakban egyre több diplomás álláskereső jelenik meg a hazai munkaügyi hivatalokban, ám meglepő módon nem kirúgás, vagy a cég bedőlése a leggyakoribb ok a munkahelyről való kilépéseknek, hanem sokkal inkább a nyaralás és az évközi fáradalmak kipihenése.
A valódi ok nem más, mint az egyre súlyosabb munkaerőhiány, valamint a növekvő igény a kvalifikált munkakörökre. Mindez Magyarországra is elhozta azt a jelenséget, amely eddig csak Nyugat-Európára volt jellemző:
az egzisztenciálisan jobb helyzetben lévő felsőfokú végzettségűek ma már idehaza is megtehetik, hogy bejelentkezzenek a munkaügyi hivatalokban álláskeresési támogatásért, tudva azt, hogy három hónap letelte után könnyedén tudnak majd elhelyezkedni.
Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait megnézzük, jól látható, hogy bár több szakmában még várat magára a bérfelzárkózás, egyre több olyan terület van, ahol már kifejezetten versenyképes jövedelmet tudnak adni a vállalatok. Az infokommunikáció és pénzügyi szférában idén év eleje óta folyamatosan 900 ezer forint fölött alakul a bruttó átlagbér, sőt, utóbbi esetében két egymást követő hónapban is egymillió fölött volt az átlagkereset a bónuszoknak köszönhetően. Persze ezek mind átlagok, tehát felfelé, és lefelé is eltérhetnek a fizetések.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak megerősítette, hogy Magyarországon is megjelent – ahogy ő fogalmazott – ez a sajátos pihenőidő vagy speciális szabadság igénybevétele. Nyugat-Európában viszont egy ideje már jelen van ez a folyamat, főleg a felsőoktatásban tanítók, kutató munkát végzők körében, elsősorban munkahelyváltásokhoz kapcsolódóan. Ugyanakkor ez egy magasabb jövedelmi szintet és egy olyan speciális ismeretet feltételez, amikor valaki nagy biztonsággal el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
Az esetek 99 százalékában az érintettek rendelkeznek már a következő foglalkoztatás lehetőségével, tehát megvan az elköteleződésük egy másik munkáltató irányába
– mondta, hozzátéve, ezt a köztes időszakot hidalják át ezzel a speciális pihenéssel, miközben bejelentkeznek a munkaügyi hivatalba, így ellátás nélkül sem maradnak. A szakszervezeti vezető szerint ez nem feltétlenül Budapesten jellemző, sokkal inkább szakmacsoporthoz és iskolai végzettséghez köthető, mintsem regionális jelenség lenne. A regionalitás olyan szempontból játszik szerepet, hogy a fővárosban és a közép-dunántúli régióban a jövedelmi szintek lényegesen magasabb, mint az ország más területein, például a Dél-Dunántúlon, ahol nincsen jelen nagy foglalkoztató, emiatt a bérek is jóval alacsonyabbak, és ezért ott ezt kevésbé tapasztalni.
Mészáros Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy a regisztrált álláskeresők között nő a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, miközben a szakképzettség nélküli, képzetlen munkavállalók száma pedig mérséklődik, ami arra utal, hogy a szakképesítés birtokában sokkal könnyebb ma elhelyezkedni. Bár megjegyezte azt is, hogy hiába van valakinek szakképzettsége, ha nem dolgozott azon a területen, vagy nincs gyakorlata és csak a papírt szerezte meg. Az ugyanis kevés a foglalkoztatásához.
