BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új szakaszba lép kedden a hazai monetáris politika, és ez a forint sorsáról is dönthet

Közel egy év után ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta, ha valóban összezárja a kamatszinteket a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely keddi kamatdöntő ülésén kivezetheti az eszköztárából a tavaly októberi pénzpiaci turbulenciák idején bevezetett egynapos betéti eszközt. A piacok most fontos iránymutatást kaphatnak a következő hónapok menetrendjéről, ami a forint árfolyamát is érdemben befolyásolhatja.

Szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén az egynapos betéti eszköz kamata ismét 100 bázisponttal csökken, amivel közel egy év után összeérhet a két kamatszint mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután május óta 400 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a jegybank, amely legutóbbi ülésen 100 bázispontra megközelítette a 13 százalékos alapkamatot.

MNB
Central Bank Vice President Marton Nagy Presents New Central Banking Program A sign sits on display at the entrance to the Hungarian central bank, also known as Magyar Nemzeti Bank, as a flag of the European union flies in the distance, in Budapest, Hungary on Tuesday, Nov. 3, 2015. Hungary's central bank has extended its Funding for Growth Plan into 2016, seeking to boost banks' lending via new facilities, according to a National Bank of Hungary statement. Photographer: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
Fotó:  Getty Images

Az egynapos betéti eszköz kamatát még tavaly októberben a pénzpiaci turbulenciák idején vezette be eszköztárába a Magyar Nemzeti Bank, amellyel sikeresen stabilizálta a forint árfolyamát, miközben az alapkamat helyett ellátta az irányadó ráta funkcióját. A kommunikációs fordulatot és vele együtt a normalizáció elindítását Virág Barnabás alelnök épp a Világgazdaságnak adott interjújában jelentette be április közepén, és azóta is az akkori üzenetek alapján haladt lépésről lépésre a kamatcsökkentésekkel az MNB, amelynek utolsó fázisához érkezhet a monetáris tanács kedden.

Bizonytalan, hogy mikor indul el az alapkamat csökkentése

Regős szerint a mostani döntés fő érdekessége nem is a kamatok összezárása lesz, hanem a jövőre vonatkozó iránymutatás, illetve az eszköztár esetleges átalakítása.

Azzal, hogy az egynapos betéti eszköz kamata eléri az alapkamatot, az egynapos betéti eszköz szerepe megszűnik, így nem biztos, hogy az eszköz megmarad. Kérdés az is, hogy folytatódik-e, és ha igen, hogyan a monetáris lazítás szeptembert követően

taglalta az elemző. Bár Virág Barnabás, az MNB alelnöke augusztus végén a szokásos kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik , ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne az infláció lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Makronóm elemzője szerint miután a forint az elmúlt időszakban gyengült, és az olaj ára is emelkedett, e két tényezőnek jelentős az inflációs kockázata, azaz óvatosságra kell hogy intse a jegybankot a további döntéseit illetően.

A közgazdász szerint ennek megfelelően egyáltalán nem biztos, hogy októberben már rögtön csökken az alapkamat, lehet, hogy ez csak novemberben vagy esetleg decemberben következik be. 

Alapvetően arra számít, hogy az év végén az alapkamat 11 százalék lesz, de a forintárfolyam és az olajár alakulása miatt nem zárható ki, hogy ennél szigorúbb politikát kell alkalmaznia a jegybanknak. Azt, hogy mennyire kiszámíthatatlan a mostani környezet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elemző szerint kedvezőtlen esetben az is megtörténhet, hogy az alapkamatot csak 12 százalékig lehet csökkenteni, míg kedvezőbb esetben 10,5 százalék sem elképzelhetetlen. „A jegybank tehát vélhetően hangsúlyozni fogja az adatvezérelt üzemmódra történő átállást, és különösen is figyeli az infláció, valamint az árfolyam alakulását” vélekedett Regős.

Romlott a nemzeti befektetői hangulat a Fed döntése után

„Várakozásom szerint 100 bázispontos kamatemelést fog végrehajtani az MNB, ezzel összeérhet az effektív kamat az alapkamattal, és nagy valószínűséggel meg is szűnik az egynapos betéti tender intézménye” vélekedett hasonlóan, Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint az infláció mellett több fontos tényezőre figyel a jegybank. Bár a külső egyensúlyi folyamatok jelenleg kedvezők a földgáz árának jelentős csökkenése, illetve az élénknek mondható export miatt, ugyanakkor a nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt napokban, miután szerdán a Fed a korábban vártnál magasabb kamatpályát vázolt fel (az utóbbi szintén fontos szempont a kamatkülönbözet miatt). Inflációs kockázatot jelent a magas olajár. 

Várakozásunk szerint az év végén 10,75 százalék lehet az alapkamat, tehát októbertől 75 bázispontos vágásokra állhat át az MNB

emelte ki Varga Zoltán. 

Maradhat a volatilitás a forint piacán

Ami a forintot illeti, az elemző arra számít, hogy viszonylag magas maradhat a volatilitás az év hátralévő részében, így fokozatos forintgyengülést vár a kamatelőny csökkenésével párhuzamosan, év végére pedig 392,50-es euró-forint árfolyamot sem tart kizártnak. 

Regős egy fokkal optimistább, abban bízik, hogy a hazai fizetőeszköz tud tovább erősödni és a 380 és 385 között sávban stabilizálódik. Szerinte az infláció letörése szempontjából hasznos lenne egy ennél kicsivel erősebb árfolyam is – ehhez azonban szigorú monetáris politika kell. A forint jellemzően akkor válik volatilissá, ha valamilyen váratlan esemény történik – ekkor viszont volatilisebb a régiós devizáknál – jegyezte meg a Makronóm elemzője.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.