Szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén az egynapos betéti eszköz kamata ismét 100 bázisponttal csökken, amivel közel egy év után összeérhet a két kamatszint – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután május óta 400 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a jegybank, amely legutóbbi ülésen 100 bázispontra megközelítette a 13 százalékos alapkamatot.
Az egynapos betéti eszköz kamatát még tavaly októberben a pénzpiaci turbulenciák idején vezette be eszköztárába a Magyar Nemzeti Bank, amellyel sikeresen stabilizálta a forint árfolyamát, miközben az alapkamat helyett ellátta az irányadó ráta funkcióját. A kommunikációs fordulatot és vele együtt a normalizáció elindítását Virág Barnabás alelnök épp a Világgazdaságnak adott interjújában jelentette be április közepén, és azóta is az akkori üzenetek alapján haladt lépésről lépésre a kamatcsökkentésekkel az MNB, amelynek utolsó fázisához érkezhet a monetáris tanács kedden.
Bizonytalan, hogy mikor indul el az alapkamat csökkentése
Regős szerint a mostani döntés fő érdekessége nem is a kamatok összezárása lesz, hanem a jövőre vonatkozó iránymutatás, illetve az eszköztár esetleges átalakítása.
Azzal, hogy az egynapos betéti eszköz kamata eléri az alapkamatot, az egynapos betéti eszköz szerepe megszűnik, így nem biztos, hogy az eszköz megmarad. Kérdés az is, hogy folytatódik-e, és ha igen, hogyan a monetáris lazítás szeptembert követően
– taglalta az elemző. Bár Virág Barnabás, az MNB alelnöke augusztus végén a szokásos kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik , ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne az lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Makronóm elemzője szerint miután a forint az elmúlt időszakban gyengült, és az olaj ára is emelkedett, e két tényezőnek jelentős az inflációs kockázata, azaz óvatosságra kell hogy intse a jegybankot a további döntéseit illetően.
A közgazdász szerint ennek megfelelően egyáltalán nem biztos, hogy októberben már rögtön csökken az alapkamat, lehet, hogy ez csak novemberben vagy esetleg decemberben következik be.
Alapvetően arra számít, hogy az év végén az alapkamat 11 százalék lesz, de a forintárfolyam és az olajár alakulása miatt nem zárható ki, hogy ennél szigorúbb politikát kell alkalmaznia a jegybanknak. Azt, hogy mennyire kiszámíthatatlan a mostani környezet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elemző szerint kedvezőtlen esetben az is megtörténhet, hogy az alapkamatot csak 12 százalékig lehet csökkenteni, míg kedvezőbb esetben 10,5 százalék sem elképzelhetetlen. „A jegybank tehát vélhetően hangsúlyozni fogja az adatvezérelt üzemmódra történő átállást, és különösen is figyeli az infláció, valamint az árfolyam alakulását” – vélekedett Regős.
Romlott a nemzeti befektetői hangulat a Fed döntése után
„Várakozásom szerint 100 bázispontos kamatemelést fog végrehajtani az MNB, ezzel összeérhet az effektív kamat az alapkamattal, és nagy valószínűséggel meg is szűnik az egynapos betéti tender intézménye” – vélekedett hasonlóan, Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint az infláció mellett több fontos tényezőre figyel a jegybank. Bár a külső egyensúlyi folyamatok jelenleg kedvezők a földgáz árának jelentős csökkenése, illetve az élénknek mondható miatt, ugyanakkor a nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt napokban, miután szerdán a Fed a korábban vártnál magasabb kamatpályát vázolt fel (az utóbbi szintén fontos szempont a kamatkülönbözet miatt). Inflációs kockázatot jelent a magas olajár.
Várakozásunk szerint az év végén 10,75 százalék lehet az alapkamat, tehát októbertől 75 bázispontos vágásokra állhat át az MNB
– emelte ki Varga Zoltán.
Maradhat a volatilitás a forint piacán
Ami a forintot illeti, az elemző arra számít, hogy viszonylag magas maradhat a volatilitás az év hátralévő részében, így fokozatos forintgyengülést vár a kamatelőny csökkenésével párhuzamosan, év végére pedig 392,50-es euró-forint árfolyamot sem tart kizártnak.
Regős egy fokkal optimistább, abban bízik, hogy a hazai fizetőeszköz tud tovább erősödni és a 380 és 385 között sávban stabilizálódik. Szerinte az infláció letörése szempontjából hasznos lenne egy ennél kicsivel erősebb árfolyam is – ehhez azonban szigorú monetáris politika kell. A forint jellemzően akkor válik volatilissá, ha valamilyen váratlan esemény történik – ekkor viszont volatilisebb a régiós devizáknál – jegyezte meg a Makronóm elemzője.
