Idén nyár után jövő tavasszal is emelkedhet az egészségügyi dolgozók bére, csak most nem egységesen, hanem differenciáltan – az utóbbin pontosítanának és igazítanának az érdekvédő szervezetek.

Portrait,Of,Female,Doctor,Explaining,Diagnosis,To,Her,Patient.,Female
Javul a bérhelyzet a hazai egészségügyben, de ezúttal nem egységesen.
Fotó: Shutterstock

A 30 oldalas és 25 módosítót tartalmazó, A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról című csomag fő egészségügyi passzusa szerint új kategóriák jönnek majd létre az egészségügyi dolgozók között – amelyekhez ráadásul igazítják majd a béremeléseket –, egy alap- és egy kiemelt kategória. 

Az utóbbiba azok kerülhetnek, akik az alább felsorolt pluszterheket jelentő adottságok mellett dolgoznak:

  • fokozott fizikai és pszichés körülmények között,
  • fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen,
  • különösen nagy felelősséggel járó szakterületen,
  • kiemelt ellátást végző területen,
  • speciális kompetenciákat igénylő szakmákban.

A felsorolt körülmények között dolgozók eddig jellemzően pótlékok formájában kapták meg a pluszellentételezéseiket, ezt most egyszerűsítené a kormányzat.

Kinek mennyivel nőtt a bére?

Arról, hogy ki és melyik csoportba kerül, a munkáltató dönt, méghozzá 2024. február 29-ig, az eredményről pedig egyoldalú jognyilatkozatban tájékoztatja az érintetteket. 

Ha az egészségügyi munkavállaló elfogadja, akkor 2024. március 1-jétől él is az új besorolása, 

amit a munkaszerződése módosításának kell tekinteni. Apró betűs rész, hogy az új besorolás szerinti bér nem lehet alacsonyabb a korábbi keresetnél, kivéve, ha az illetménypótlék vagy -elem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően már nem áll fenn.

Close,Up,Of,Patient,And,Doctor,Taking,Notes
Kérdés, hogy pontosan hogyan történnek a kategorizálások.
Fotó: Shutterstock

Összesen és pontosan 83 889 egészségügyi szakdolgozó bére emelkedik majd, amire 394,83 milliárd forintot különítettek el. 

Ezzel valósul meg a kétlépésesre tervezett béremelés második fele, amire Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára augusztus elején célzott, majd szeptember elején megismételte. Júliusban ugyanis még nem differenciáltan, hanem egységesen kaptak 18 százalékos emelést az egészségügyi dolgozók.

Miként alakulnak ki a fizetési osztályok?

Az államtitkár összevetette a 2010-essel a mostani, 2023-as emelés utáni bruttó fizetéseket, nagyjából leképezve az új, kétosztatú kategorizálást is:

  • 4–6 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 126 270-ről 498 600 forintra
  • 20 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 149 150-ről 582 550 forintra
  • 4–6 éve dolgozó középfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 91 400-ról 401 240 forintra
  • 20 éve dolgozó középfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 106 600-ról 460 000 forintra

2010 óta több ütemben, jelentősen nőtt az ápolók bére, legutóbb tavaly januárban volt 10 százalékos béremelés. A mostani emeléssel az ápolók bruttó alapbére 2010-hez képest átlagosan már a négyszeresére emelkedik

– mondta Takács Péter. 

Még sincs teljes egyetértés és elégedettség.

Mivel érvel a szakszervezet?

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) például arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes volna kiegészíteni a tervezetet például azzal, hogy ne csak az orvosok, hanem a szakdolgozók esetében is legyen szerepe a jogviszonyban eltöltött időnek, továbbá országosan és egységesen határozzák meg a kiemelt kategória kritériumait, elkerülve, hogy a helyi vezetők azon rokonterületen dolgozókat preferálják, amelyeken maguk is tevékenykednek.

20210922 Budapest Doktor24 Medicina Zrt. magánkórház sajtótájékoztató   sajtóbejárás Fotó: Móricz-Sabján Simon  MOR  Világgazdaság  VG A képen: műtő
Az eddig pótlékok formájában kezelt pluszpénzeket mostantól a kategorizálás kezelheti.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság

Általános aggodalom van a munkavállalók körében azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatók túl nagy szerepet kapnak a bérek megállapítása terén, ami nagy feszültségeket eredményezhet a munkavállalók között, ami a betegellátást is hátrányosan érintheti

– véli a FESZ. A szervezet azzal érvel, hogy a kategorizálással megbízott vezetőknek alapvetően nincs képzettségük, ezért kéne csökkenteni a differenciálási lehetőségüket, és ragaszkodnának ahhoz, hogy az orvosi bértáblában meghatározott fizetési kategóriákat vezessék be az új alap- és kiemelt kategóriákban is. 

Az pedig szintén nem mellékes a FESZ szerint, hogy az alapkategóriában is meg kéne emelni az alsó bérhatárt, továbbá senki se maradjon ki az emelésből, és mindenekfelett ne egyoldalú legyen a döntés, hanem szerződésmódosítás formájában rögzítsék az új kategorizálást és bérezést.

Mivel a megismert szöveg egyelőre nem elfogadott törvény, hanem csak tervezet, szeptember 30-ig, azaz máig lehet véleményezni, a FESZ erre például határozottan ígéretet tett.