A K&H szakértői szerint a mostani bizonytalan gazdasági helyzet és erős inflációs nyomás miatt fontos, hogy a takarékoskodók értékálló, hosszú távon gyarapodó befektetést válasszanak – hangzott el a banki keddi sajtótájékoztatóján. Kedvező és kedvezőtlen tényezők egyaránt találhatók a középkorúak kilátásaiban, különösen a nyugdíjra való felkészülést tekintve. A korábbi évekhez hasonlóan a 30–59 évesek túlnyomó része, 86 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A többség 57 évesen nyugdíjba vonulna
Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetőjének elmondása szerint az érintettek úgy látják, hogy a jelenlegi 65 évvel szemben 69 év lesz a jövőben várható jogszabályban megszabott nyugdíjkorhatár. Ha viszont rajtuk múlna – és nem a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előíráson –, akkor már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. Azok a válaszadók,
akik számítanak állami nyugdíjra, 63 százalékos arányban úgy vélik, főleg ebből a juttatásból kell megélniük,
míg 10 százalék azoknak a száma, akik szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat az államtól.
„A nyugdíjas életszínvonallal kapcsolatos várakozások nem változtak az elmúlt években. Azok közül, akik számítanak állami nyugdíjra, 28 százalékuk érzi úgy, hogy meg fognak tudni élni belőle, ám ezen belül csak 3 százalék válaszolta azt, hogy ez a kényelmes megélhetéshez is elég lesz” – tette hozzá Székely Pálma.
Szerinte kedvező, hogy a válaszadók 59 százaléka rendszeresen takarékoskodik, 31 százalékuk minden hónap elején tesz félre, 18 százalékuk a hónap végén megmaradó összeget tartalékolja, 10 százalékuk pedig alkalmanként spórol.
A megtakarítással rendelkezőknek a második negyedév végén átlagosan 2,2 millió forintos tartalékuk volt, szemben az egy évvel korábbi 2,4 millióval. A részeredmények alapján nagyok az eltérések: míg Budapesten az átlagos megtakarítás 3 millió forint, addig a községekben 900 ezer forint.
Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy
a felmérésben részt vevők közül tízből majdnem nyolcan arra számítanak, hogy a pénzkereset miatt nyugdíjas korukban is dolgozni fognak.
Ezt leginkább a nők és az alacsonyabb végzettségűek érzik így.
Nőttek a nyugdíjbiztosítási szerződések itthon
Székely Pálma szerint most kell a prioritásokat jól beállítani a költésnél és megtakarításnál, hogy nyugdíjasként ne legyenek anyagi problémák. A K&H szakemberei szerint a nyugdíjbiztosítás jó alternatíva az öngondoskodásra, egyrészt, mert értékálló, hosszú távon gyarapodó megtakarításról van szó, másrészt a befizetések után 20 százalék, a nyugdíjbiztosításoknál maximum 130 ezer forint adójóváírás is igényelhető.
Nem véletlen, hogy sokan választják ezt a megoldást. A hivatalos MNB-adatok szerint az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma az idei második negyedév végén meghaladta a 467 ezret, ami éves szinten több mint 7 százalékos növekedésnek felel meg.
A K&H ennél dinamikusabb bővülést könyvelhetett el: a nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idei első fél év végén, éves összevetésben 20 százalékos növekedést mutat.
A szóban forgó nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel a magyar piacon az idei első fél évben megközelítette a 76 milliárd forintot, ez éves összevetésben majdnem 17 százalékos bővülés. Ezen a téren is ütemesebb növekedést ért el a K&H, a nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel 2023 első felében év per év alapon 31 százalékos állománydíj-növekedést mutat.
Nulla és 17 százalék közti hozamot termeltek eddig idén a nyugdíjkasszákA nyár végéig, ősz elejéig remek formát mutattak a nyugdíjpénztári portfóliók, az utóbbi hetekben azonban valamelyest romlott a kép, de a legtöbb portfólió még tartja a 2 százalékos hozamot idén. |
