Mivel az ízületi gyulladások sok tízezer embert érintenek Magyarországon is, ám a jelenleg ismert kezelési módozatok nem mindenkinél hatékonyak, fontos újabb és újabb kutatásokat végezni, hátha máshogyan elcsíphető a betegség kialakulása. Ezen dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Semmelweis Egyetem (SE) egyik kutatócsoportja, amely új ötlettel állt elő.
Fotó: Shutterstock
Az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője, Németh Tamás kitért arra, hogy fonák módon az egyre jobb diagnosztikai képességek is sötétebbre festhetik a helyzetet, mivel a kifinomultabb módszerek képesek azonosítani és szétválogatni az okokat:
Régebben számos autoimmun ízületi gyulladás esetében azt mondhatták, hogy azt egyszerűen reuma okozza, miközben a valódi ok sok esetben nem volt ismert.
Ezzel párhuzamosan még igaz lehet, hogy tényleg nő a szisztémás autoimmun betegségek, azon belül az autoimmun ízületi gyulladások száma, aminek a fő okaként bizonyos környezeti tényezőket, például táplálkozási hatásokat, vegyszereket vagy újabb fertőző ágenseket jelölt meg. A kutatócsoport az ilyen betegségek kialakulási folyamatára, a patomechanizmusra koncentrál, azt igyekszik feltérképezni és megérteni.
Mik a tünetek?
A kiindulópont, hogy ezen gyulladásokat nem közvetlenül fertőzések okozzák, hanem saját alkotóelemei fordulnak a szervezet ellen az immunrendszer nem megfelelő szabályozottsága miatt. Ezen ízületi gyulladások viszonylag gyakoriak, a legismertebb a rheumatoid arthritis, amely Magyarországon hatvan-hetvenezer beteget érint.
Fotó: Shutterstock
A tünetek és a következmények az alábbiak lehetnek:
- az ízületek duzzanata,
- az ízületek krónikus fájdalma,
- a gyulladás ízületi deformitásokhoz vezethet,
- súlyos esetben akár munkaképtelenséghez is.
Mindez nyilvánvalóan erősen befolyásolhatja az életminőséget, ráadásul sok embernél, akik közül akadnak, akiknél kevéssé hatékonyak a jelenleg ismert módszerek. Ezért szükségesek a kutatások, amelyekkel a betegségek gyenge pontjait keresik, hátha találnak újat, felcsillantva annak reményét, hogy más útvonalon, de kezelhető lesz, a remények szerint hatékonyabban.
Mi történik az immunrendszerrel?
A csoport egyik ilyen újszerű kutatása az úgynevezett szinoviális fibroblasztokra koncentrál.
Ezek normál állapotban olyan anyagokat termelnek, amelyek segítik a mozdulatok gördülékenységét. Autoimmun ízületi gyulladás esetén viszont megváltozik a működésük, agresszív, tumorszerű sejttípussá alakulnak át, és az immunsejtekkel együtt részt vesznek az ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis kialakulásában. Sőt, károsítják a porcszövetet és a csontokat is.
Ha jobban megismerjük a jelátviteli folyamataikat, és esetleg célzottan tudnánk a jövőben gátolni őket, akkor talán lehetőségünk lenne úgy kezelni az autoimmun ízületi gyulladásban szenvedő betegeket, hogy az immunrendszer általános, például fertőzések elleni működését ne csökkentsük
– mondta Németh Tamás.
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi terápiák ugyanis az immunrendszer teljes működését is gátolják, ezért lehet a kezelés mellékhatása a megnövekedő fertőzés-, sőt, szélsőséges esetben a daganatkialakulási kockázat is. Ezeket lehetne kikerülni a szinoviális fibroblasztok megszelídítésével.
Egereken és embereken is vizsgálódnak
Mivel ezek nem immunsejtek, az elmélet szerint úgy is lehetne őket blokkolni, hogy eközben az immunrendszer működése nem szenvedne érdemi kárt.
A járulékos haszon pedig az lenne, hogy a jelenlegi terápiákra nem vagy csak részlegesen reagáló betegek is kezelhetővé válhatnának.
„Vizsgálataink során aktív és passzív immunizáción alapuló egérmodellt alkalmazunk az autoimmun ízületi gyulladás vizsgálatára. Azért fontos több modellt használni párhuzamosan, mert nincs olyan állatmodell, amelynek működése tökéletesen megfelelne az emberi betegség lefolyásának” – részletezte Németh Tamás. Hozzátette: két budapesti ortopédiai centrummal is kapcsolatban állnak, így etikai engedély birtokában rheumatoid arthritises betegek ízületi belhártyájából származó mintákat is felhasználnak a laborvizsgálatokhoz.
