Kiderült hogyan szerezhetik vissza a cafeteria juttatásokat a munkáltatók

A béren kívüli juttatások legnépszerűbb szereplője a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP-kártya), mivel a kedvezőbb adózási szabályai mellett, hatásos eszköze lehet a munkavállalók megnyerésének és megtartásának. A munkáltatók nagy része viszont egy összegben tölti fel munkavállalóinak a járó összeget, így sok esetben problémás, ha év közben megszűnik egy-egy alkalmazott munkaviszonya. Ilyen esetekben több módja van annak, hogy a munkáltató visszakapja a fennmaradó összeget, a HR Portál összeszedte a lehetőségeket.

Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló csak akkor kaphatja meg előre az egész éves összeget, ha a munkaviszony egész évben fennáll, azonban, ha csak az év egy részében, akkor az összeget a munkaviszonyban töltött napok számával megfelelően arányosítani kell.

A munkabérből történő levonás

Kézenfekvő megoldás lehet, ha a munkaviszony lezárásakor történő elszámolásnál a munkáltató levonja a munkabérből a munkavállalónak már nem járó összeget, azonban ez csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, mint például a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás. A levonáshoz szükséges a munkavállaó egyértelmű beleegyezése, így a nyilatkozat megfogalmazásánál körültekintően kell eljárni, nehogy egy jogvita esetén kétségbevonható legyen a tartalma. A levonásnál figyelni kell arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 60 ezer forintig van lehetőségünk a munkabérből történő levonásra.

A munkáltatói szabályzat bővítése

Amennyiben a munkabérből történő levonás ügyviteli nehézségekbe ütközne, úgy célszerű létrehozni egy cafeteriára vonatkozó belső szabályzatot. Egy ilyen szabályozásban rendelkezhet arról a munkáltató, hogy hogyan köteles eljárni a munkavállaló abban az esetben, ha évközben szűnik meg munkaviszonya. A munkáltatónak érdemes kikötnie, hogy a béren kívüli jutatásokkal az utolsó munkában töltött napon el kell számolnia a munkavállalónak, akit nem illet meg fennmaradó összeg, ennél fogva visszafizetési kötelezettség terheli. A munkáltatói szabályzatban rögzíteni kell, hogy ebben az esetben az utolsó kifizetett munkabérből a munkáltató levonhatja a különbözetet, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, a munkavállalónak fizetési kötelezettsége keletkezik.

A munkáltatói fizetési felszólítás

Amennyiben a munkáltató nem rendelkezik sem a munkavállaló hozzájárulásával, sem pedig a cafeteriára vonatkozó belső szabályzattal, akkor a követelés másik lehetséges érvényesítési módja az írásbeli munkáltatói fizetési felszólítás. Ennek segítségével fizetési igény érvényesíthető, a teljes-munkaidős alkalmazott kötelezhető a legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó összeg, azaz 2023-ban 696 ezer forint megfizetésére.

Ez a módszer azért hatékony, mert amennyiben a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg bíróságon a felszólítást, lehetőség van a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes járásbíróságtól végrehajtási záradékot kérni, amellyel az okirat közvetlenül végrehajthatóvá válik. Fontos, hogy a fizetési felszólítás mindenképpen tartalmazza a jogorvoslati lehetőségekről történő felvilágosítást is, mert ennek elmaradása esetén a munkavállaló fél évig fordulhat a bírósághoz a korábban említett 30 nap helyett.

Az időarányos kifizetés

Egyszerűbb megoldás lehet, ha a béren kívüli juttatásokat eleve időarányosan teljesíti a munkáltató. Ebben az esetben nem kell a visszatérítési megoldásokon gondolkodni, hiszen a munkavállaló minden hónapban csak arányos részét kapja meg juttatásának. Ebben az esetben is szükséges munkáltatói szabályzatban részletezni a cafeteria juttatáshoz kapcsolódó előírásokat.