Megrendeléshiányra panaszkodnak az építőipari cégek, az exportra dolgozók kivételek
A lakosság kivár, megtakarításai nem elegendők sem új építésre, sem felújításra, hitelt pedig nem vesznek fel a magas kamatok miatt – összegezte a leginkább fókuszban lévő részpiaci helyzetet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az épületépítés piaci helyzetértékelése és a 2023. évi várakozások témában végzett friss felmésérében.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A felmérés szerint az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások jelentős része a rendelések további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon. A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amelyek a versenyképességüket javítják.
Túlnyomórészt nagyobb létszámot foglalkoztató cégek vettek részt az ÉVOSZ felmérésében, ezúttal az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások köréből.
Markáns változás, hogy
a nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban tavaly még a válaszadók kétharmada, idén már csak a fele számolt be növekedésről.
A csökkenő tendenciát az inflációs környezet negatív hatásai összességében tovább rontják. Növekedést 2023-ra vonatkozóan elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek prognosztizáltak.
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség az ebben érdekelt cégeknél a legmagasabb, 10 százalék feletti, a zömében lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál viszont 0–3 százalék között mozog.
Visszaesett a korábbi felmérésekben jelzett magas kapacitáskihasználtság, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek exporttevékenységet is folytatnak.
Az alacsony kihasználtsággal dolgozó cégeknél várhatóan leépítésekre kerül sor, az exportmegrendeléssel rendelkező – elsősorban nyugat-magyarországi – vállalkozások viszont növelni fogják létszámukat. A nyugati országrészben egyre nehezebb a képzettségben és tapasztalatban is megfelelő személyeket megtalálni a munkaerőpiacon, viszont az ország középső régiójában a korábbiakhoz képest jobb a helyzet most ezen a téren.
Nagy Márton: kulcsterületként tekint a kormány az építőiparraA Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az idei harmadik negyedévben érkezik a pozitív fordulat a szektorban. Az otthonfelújítási programban egy célzott részt indítanának, amely a hazai ipart, a hazai beszállítókat hozza helyzetbe. |
A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacon felerősödött verseny ugyanúgy akadályozza a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek. Az utóbbi a cégek szerint az elmúlt időszakban nemigen csökkent.
Építőanyag-hiány már nincs, sőt, egyes építőanyagok árának emelkedése mérséklődhet,
vagy legalábbis infláció alatti mértékben növekedhet. Ez a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja – figyelmeztet az ÉVOSZ.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
A magasépítés színvonalának szinten tartásához elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése. Az emelést azonban nem tudják inflációkövető módon megvalósítani, így
idén átlagosan 11 százalékkal növekednek a bérek
a válaszadók körében.
Legnagyobb mértékben a termelésirányítók, műszaki vezetők bérén emelnek a munkaadók, mert rájuk nagyobb terhet ró a szakmunkások betanított munkásokkal történő pótlása.
A magasépítési kivitelezési tevékenység költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni. Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők azonban nem vagy csak részben tudták, tudják érvényesíteni, ami a jövedelmezőséget erősen rontja.
A megrendelők és a kivitelezők közötti elszámolások, az áremelkedések közös viseléséről történő egyezkedési folyamat pedig komoly feszültségeket generál a piacon – derül ki a felmérésből.
