A beadott adómódosítások több újdonságot is hoznak a 2024-es – és egyes esetekben a 2025-ös – évre. Így egyebek mellett folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók kivezetése: a közműadót első körben részben, majd 2025-től teljesen kivezetik.
A PM által kiadott dokumentum szerint a kormány tartja magát ahhoz a 2010-ben lefektetett alapelvhez, miszerint az adókat nem emelni kell, hanem beszedni. Ezért a magyarországi adórendszer megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, az első házasok kedvezményét, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét.
Egyszerűbbé válik többek között a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályozása, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó áfaszabályok. Az e-pénztárgép-rendszer bevezetésével Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban.
A tárca jelezte, hogy a globális minimumadóról szóló irányelvet egy külön törvényjavaslattal ültetik át a hazai szabályozásba, oly módon, hogy egyúttal a magyar adórendszer versenyképességét is megőrzik. A tervezett szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező, multinacionális vállalatcsoportokat érinti.
A szabályok finomításában Magyarország a régió legaktívabb országaként vett részt, aminek eredményeként sikerült elérni, hogy a hazánkban keletkezett jövedelem csak Magyarországon adózzon, a beruházások kedvezményben részesülhessenek.
Az adóeljárási szabályok tovább egyszerűsödnek, valamint csökkennek az adózók bürokratikus terhei is. A kormány tovább folytatja a gazdaságfehérítést, amiben hazánk 2010 óta éllovassá vált az Európai Unióban a bizottság jelentése szerint is. Az EY közleményben hívta fel a figyelmet a legfontosabb változásokra. A közlemény idézi Vékási Tamást, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjét, aki szerint az új lehetőségek kihasználása a cégek versenyképességét is befolyásolja.
A közlemény az új kedvezmények közül a k+f-adókedvezményt emeli ki.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár az energiahatékonysági adókedvezmény megduplázódik (maximálisan 30 millió eurónak megfelelő forintig), a feltételei szigorodnak.
Ugyancsak nő a hazai hatáskörben megítélhető fejlesztésiadó-kedvezmény is, amely a beruházás helyszínétől függően 24,75-49,5 millió eurót tehet ki.
A kiskereskedelmi megmarad, miközben megjelenik a 12 hónapnál rövidebb, tört adóév esetében az arányosítás. Az ágazati adókról szólva a reklámadót 2024. december 31-ig továbbra is felfüggesztik.
Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése, így 2024. január 1-jétől a hírközlési vezetékek kikerülnek az adó hatálya alól, majd 2025. január 1-jétől megszűnik a közműadó-kötelezettség.
Jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-áfa-kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Fontos változás az is, hogy 2024. január 1-jétől hatályát veszti az amerikai–magyar adóegyezmény, de a nemzetközi együttműködésekben lesznek más változások is. Jövőre már automatikus lesz a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere Georgiával, Ruandával és Ukrajnával is, és több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is.
A globális tisztán belföldi vállalatcsoportokat is érinthet az EY szerint, azonban csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót. Az intézkedéstől 96,5 milliárd forintnyi bevételt remél a kormány. Változnak egyes számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény.
A kisvállalati adó (kiva) jelenlegi szabályai alapján a kiva szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a kivás cégek átstrukturálására – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Fischer Ádám, a cég együttműködő ügyvédje szerint a kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. A benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását.
