– Az MVM is csatlakozott a nagy fideszes Pinokkió-versenyhez, amelynek az a lényege: ki tud nagyobbat hazudni? – október közepén például ezzel a felütéssel tett közzé hosszabb nyilatkozatot a közösségi médiában Tóth Bertalan. Az MSZP-s politikusnak nem ez volt az első megszólalása, a képviselő hosszabb ideje foglalkozik az MVM gázszámláival, pontosabban azoknak azzal a részével, amelyben a rezsicsökkentés eredménye, a világpiaci árhoz képest elért fogyasztói megtakarítás összege szerepel.
Röviden összefoglalva: Tóth Bertalan szerint az MVM Next a reálisnál magasabb világpiaci árral számol, 1026 forinttal köbméterenként, ezzel pedig azt a látszatot kelti, hogy a fogyasztók még az emelt, 767 forintos köbméterenkénti árral is jobban járnak annál, mintha a versenypiacon vennék földgázt. A politikus szerint ez a hazugság torzítja a versenyt, pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, döntésében megzavarja a fogyasztót, emiatt – tisztességtelen kereskedelmi gyanút feltételezve – augusztus végén a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult. A hatóság befogadta a beadványt, majd kiegészítő adatokat, érvelést kért a képviselőtől, most pedig – miként azt lapunk megtudta – a mai napon arról tájékoztatta Tóth Bertalant, hogy lezárta az eljárást.
Lapunk megismerhette a érvelésének lényegét. Először is megtudtuk: Tóth bejelentése alapján a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az MVM kereskedelmi kommunikációja esetében valószínűsíthető-e, hogy az alkalmas volt-e a fogyasztók megtévesztésére. A versenyhatóságnak tehát abban kellett döntenie, hogy a rendelkezésre álló adatok és a bejelentő közlései alapján szükséges-e versenyfelügyeleti eljárás megindítása.
A GVH megkereste az MVM-et is, áttekintették az elérhető más adatokat, tényeket, s arra jutottak, hogy a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn. Mégpedig azért, mert a versenyhivatal szerint nem valószínűsíthető, hogy az MVM Next a számlákban valótlan tájékoztatást adott volna. A cég ugyanis a számlamagyarázóban és a holnapján elhelyezett tájékoztatásában is bemutatja, miként számol, amikor a rezsicsökkentés eredményeként elért megtakarítást számolja ki.
Tóth is kapott segítséget a pontos értelmezéshez
A Gazdasági Versenyhivatal több körülményt is a szocialista képviselő figyelmébe ajánlott.
1. Az árak elemzésekor nem elegendő csak az európai földgáztőzsdei nagykereskedelmi árakat figyelembe venni, mivel a földgáz nem csak ebből a forrásból érkezik Magyarországra. Jön például orosz gáz is.
2. A nem lakossági piacon is létezik fix árazási gyakorlat, tehát a felhasználói árakat nem szükségszerűen igazítják a tőzsdei árak havi ingadozásához.
3. Fix árazásnál magyarországi földgáztárolói kapacitásokat is mindig figyelembe kell venni, amely tárolókat nem az épp aktuális tőzsdei árakon, hanem korábbi évi áron töltötték fel.
4. A nagykereskedelmi árak változásai nem mindig hatnak ki a kiskereskedelmi árakra Európában.
5. A kiskereskedelmi ár a gázmolekula árán túl egyéb elemet is tartalmaz, így például a nagy- és a kiskereskedelemi árrést, a kockázati felárat, illetve az árfolyam-ingadozást.
6. A kiskereskedelmi ár meghatározásakor a kereskedők a leendő felhasználóhoz is igazítják, személyre szabják árazási gyakorlatukat. Vagyis nem mindegy, hogy egy óriáscég vagy egy háztartás vesz gázt.
Összegezve: a GVH szerint Tóth nem tudta igazolni, hogy az ő számítása helyes, s azt, hogy az MVM-é nem az.
Honnan lehet gázt venni?
A versenyhatóságnál lapunknak még egy pontra hívták fel a figyelmet. A GVH megállította, hogy bár elméletileg a versenypiacon több szolgáltató is rendelkezik kereskedési jogosultsággal, azonban e kereskedők az adott időszakban valószínűsíthetően nem éltek azzal a lehetőségükkel, hogy lakossági fogyasztókkal szerződhetnének le, vagyis a háztartások számára ténylegesen nincs módjuk ügyleti döntést hozni arról, hogy mely szolgáltatótól vételezik a földgázt.
Tóth Bertalan a GVH végzése ellen a közlésétől számított nyolc napon belül közigazgatási per indíthat.
