Parragh László: számos negatív hatása van a pozitív reálkamatnak

Lehet, hogy a forint szempontjából előnyös, de a vállalkozások szemszögéből más hozadéka aligha van a pozitív reálkamatnak a magyar gazdaságra nézve – fogalmazott a jegybanki kamatdöntés másnapján a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. 

– érvelt az MKIK elnöke, hozzátéve, nincs egyedül azzal, hogy csalódott a 75 bázispontos kamatcsökkentés miatt, a forint árfolyama bőven elviselt volna nagyobb, akár 100 bázispontos vágást, ahogyan a piaci szereplők is. Amikor az infláció egy számjegyű, a kamatnak is illene annak lennie, hiszen az alacsonyabb kamatszint hozzájárulhat a reálbérek növekedéséhez és a vállalkozások versenyképességének javításához – fogalmazott Parragh László, kiemelve: az infláció októberi szintje már támaszt nyújthatna a fogyasztás fellendítéséhez. 

Egy egy számjegyű inflációnál a kamatoknak is követniük kell ezt a csökkenést, hiszen csak akkor marad meg az a lendület, amire roppant nagy szüksége lenne a hazai gazdaságnak. „Összességében egy kiszámítható gazdasági környezet kezd kialakulni, jövünk ki a válságból, a minimálbér-megállapodások sikerrel lezárultak, amelynek egyértelmű üzenete a kiszámítható bérszínvonal, ezáltal lendületet vehetne a fogyasztás, ráadásul a költségvetés bevételi szerkezete is fogyasztásalapú, így nagy szükség lenne a fogyasztás javulására – ezekre az optimizmust sugalló folyamatokra egyértelműen hátrányos a pozitív reálkamat.” 

A vállalkozások érdeke a dinamikus gazdasági környezet, és ehhez most elengedhetetlen az alapkamat további jelentős csökkentése. 

A jelenlegi kamatkörnyezet alakulása nem ösztönzi a vállalkozások fejlesztési kedvét, amire az előttünk álló időszakban nagy szükség van – véli az MKIK elnöke.

A mára indokolatlanul magas kamatszint a hitelkeresletet is visszafogja, ami a kkv-beruházások későbbre halasztásához, egyes piaci szereplők elkényelmesedéséhez vezet, a beruházások elvárt hozama pedig túl magas marad, ami miatt számos piaci szereplő dönt az elhalasztásuk mellett. A pozitív reálkamat jókora akadály, amely visszatartja a fogyasztást és a beruházásokat, rombolva ezzel a gazdaság várható teljesítményét.

A 2023-as év az inflációcsökkentés és a gazdaság helyreállításának éve, 2024-ben pedig a gazdasági növekedés kerül előtérbe, és a monetáris politikának ehhez alkalmazkodnia kell.

De a hatások ezen is túlmutatnak – mutatott rá Parragh László –, a

Az MKIK elnöke szerint sokatmondó, hogy az elmúlt hónapokban rendre túlkereslet mutatkozott a magyar államkötvények iránt, úgy véli, ez egyértelmű jele annak, hogy az állam túl magas hozam mellett dobja piacra a hosszú futamidejű kötvényeket. Ennek árát a költségvetés, a lakosság és a vállalatok együtt fizetik meg a következő 5-10 évben – véli az MKIK első embere.

A régió valamennyi országában alacsonyabb az alapkamat, mint az infláció mértéke, ezzel kérdésessé válik, megmarad-e Magyarország versenyképessége például Romániával szemben, és sajnos reális az esélye, hogy a környező országokban emiatt magasabb lesz a gazdasági növekedés 2024-ben, mint nálunk – mondta az elnök.