Nagy Márton: a magyarok átlagkeresete majdnem háromszorosára nőtt a Gyurcsány-korszakhoz képest
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje” – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb kereseti adatok alapján. A tárcavezető rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése értelmében a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint
- az online árfigyelő vagy
- a 2024. június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.
Fotó: Mónus Márton
Háromszor annyit lehet ma keresni, mint a Gyurcsány-korszakban
A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti, hogy
a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majdnem háromszor akkora fizetést vihet haza.
Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-érához viszonyítva már több mint három és félszer nagyobb fizetést vihet haza.
A tárcavezető kijelentette: a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kabinet éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek. Megállapította, hogy a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak.
Korábban teljesítették a vállalásukat
Emlékeztetett arra is, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.
A pozitív reálkamat negatív hatása a lakosságra és a vállalkozókra
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban erősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat
visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak.
A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot, és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövid és hosszú távon is roncsoló hatásúak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt.
Parragh László: számos negatív hatása van a pozitív reálkamatnakAz MKIK elnöke szerint túl gyorsan változnak a külső gazdasági körülmények, ez pedig egyértelműen felveti a gyorsan reagálni képes monetáris politika szükségességét. Parragh a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: a forint szempontjából előnyös, de a vállalkozások szemszögéből más hozadéka aligha van a pozitív reálkamatnak a magyar gazdaságra nézve. |
