A magyar gazdaság növekedése lehet a legmagasabb a visegrádi országok között 2024-ben, ha lehet hinni a nemzetközi szervezetek és intézetek előrejelzéseinek. A Fitch Ratings november elején vizsgálta felül a lengyel adósságbesorolást, és értékelésében Közép-Európa legdinamikusabban növekvő gazdaságának 2,4 százalékos GDP-bővülést jósolt, ami a magyar várakozásoknál is haloványabb:
a Fitch, a Strandard and Poor’s és az IMF is 3 százalék körüli növekedést prognosztizált Magyarország esetében. Ez ugyan alacsonyabb a kormány 4 százalékos céljánál, de az egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak, még ha Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában éves meghallgatásán arra célzott, hogy kisebb lehet a növekedés a vártnál.
A kivételt az Európai Bizottság jelenti, amely az eddig megismert prognózisok közül a legsötétebben látja a magyar gazdaság állapotát. A brüsszeli testület őszi előrejelzésében 2,4 százalékos GDP-növekedést mellett magasabb hiányt és visszaemelkedő államadósságot jósolt 2024-re, szemben a többi céggel.
Magyarország és Lengyelország egymással versenyezhet
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy az alacsonyabb cseh és szlovák növekedéssel is magyarázható, hogy a magyar gazdaság bővülése lehet a legnagyobb 2024-ben: míg a cseh növekedést az Európai Bizottság előrejelzése 1,4, az IMF 2,3, az EBRD pedig 2,5 százalékosra várja, addig Szlovákiában a három prognózis rendre 1,7, 2,2, illetve 2,2 százalék.
Arról megoszlanak a vélemények az előrejelzésekben, hogy Lengyelország vagy Magyarország növekedése lesz-e a nagyobb: a bizottság Lengyelország (2,7 vs. 2,4 százalék), míg az IMF és az EBRD hazánk (3,1 vs. 2,3 százalék, illetve 2,8 vs. 2,7 százalék) esetében vár hajszálnyival nagyobb növekedést
– mondta Regős, aki kiemelte, hogy mindhárom előrejelzés inkább pesszimista a régiós országokat illetően, egy 3 százalék alatti növekedés pedig semmiképpen sem nevezhető erőteljesnek. Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet Romániára: itt az EBRD 3,2, az IMF 3,8, míg a bizottság 3,1 százalékos bővülést vár, azaz keleti szomszédunkkal szemben optimistábbak, mint a visegrádi országokkal, az elmúlt évek növekedését tekintve talán nem is alaptalanul,
Recesszióból lehet nagyobb növekedés
Regős szerint az alacsonyabb cseh és szlovák bővülés az elmúlt években is jellemző volt, ez talán kevésbé tűnik meglepőnek, ha figyelembe vesszük, hogy az előrejelzések sok esetben az elmúlt évek növekedését veszik alapul és ez alapján becsülnek a jövő évre. Ugyanakkor szerinte a magyar növekedésben nagy szerepet játszhat az idei gyengébb teljesítmény: a bizottság csak Magyarország és Csehország esetében vár idénre recessziót, 0,7, illetve 0,4 százalékosat.
Bár Lengyelország sem büszkélkedhet túlságosan a 0,4 százalékos idei növekedésével, amit Brüsszel és a Fitch is jósol neki, tehát szó sincs magas bázisról.
Mindenesetre a nagyobb visszaesésből következik az alacsonyabb bázis, különösen a fogyasztás terén, ahol a várható erőteljes, 4-5 százalékos reálbér-emelkedés segítheti az idén szenvedő nemzetgazdasági ágak helyreállását. „Ellenben a beruházásoknál a magas kamatkörnyezet, a bizonytalan gazdasági helyzet, az uniós források visszatartása, valamint az állami és önkormányzati forráshiány okoz csökkenést idén. Az első három tényezőben várható, remélhető kedvező elmozdulás, márpedig ez a három tényező a többi visegrádi országban kevésbé okozott problémát, így nálunk nagyobb tere van a beruházások felfutásának” – magyarázta a szakértő.
Brüsszel tud valamit?
A Makronóm elemzője szerint az Európai Bizottság előrejelzése Magyarország esetében jellemzően a pesszimistábbak közé tartozik. A prognózisok közötti nagyobb szórás pedig azt mutatja, hogy a gazdaságban a bizonytalanság továbbra is jelentős.
Ennek egyik eleme az uniós források kérdése – itt rendelkezhet a bizottság más intézményekhez képest pluszinformációval, azaz lehet arról képe, hogy szeretné vagy nem szeretné folyósítani a hazánknak járó támogatásokat, bár nem tartom valószínűnek, hogy egy előrejelzésben ez ennyire explicit megjelenne.
– taglalta az elemző, aki szerint amennyiben ez a folyósítás jövőre sem történik meg, az valóban inkább a 2,4 százalékhoz viheti közelebb a növekedést, mint a 4,0 százalékhoz.
Ami az államadósságot illeti, Regős nem osztja Brüsszel álláspontját. „Az államadósság GDP-arányos csökkentését nem látom veszélyben. A bizottság előrejelzése és a mi várakozásunk között jelentősebb eltérés inkább az idei évet adódóan van: mi idénre várunk kisebb adósságot és egyenletesebben mérséklődő adósságpályát valószínűsítünk, nem pedig egy hirtelen lecsökkenő, majd újra növekvő pályát. Ami már inkább kérdéses, az a 2,9 százalékos hiánycél tartása: az idei hiánycélt 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte a kormányzat, ebből, illetve a vártnál rosszabb idei makropályából pedig következik a jövő évi magasabb hiány is, hacsak a költségvetés nem kerül átdolgozásra” – magyarázta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
