Az eddig napvilágot látott adatok a tervezettnél alacsonyabb növekedést és a magasabb inflációt vetítenek előre, ami a költségvetést sem hagyja érintetlenül – erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában, amely a tárcavezető éves meghallgatását tartja. A miniszter emlékeztetett, hogy a 2023. évi költségvetést a 2022 tavaszán fogadták el, az akkori makropálya még 4,1 százalékos növekedéssel, és 4,2 százalékos inflációval számolt.
Jól tudjuk, hogy azóta az engergiaárak és az élelmiszerárak emelkedése az inflációs pályát lényegében feljebb tolta, ezért a költségvetést a kormány átdolgozta
– mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen megnőttek az állam kamatkiadásai a magasabb kamatkörnyezet miatt, amelyek idén a 4 százalékára rúgnak.
A miniszter szerint a költségvetés mozgásterét bővítették volna a Magyarországnak járó uniós források, ám ezek híján a kormány döntött szeptemberben, hogy a hiánycélt 3,9 százalékról megemeli 5,2 százalékra. Az új hiánycél azonban még így is 1 százalékos javulást jelent az előző évhez képest.
Az államadósságnál kedvezőbb a helyzet
– mondta, hozzátéve, úgy számolnak, hogy 70 százalék körül lesz a GDP-arányos államadósságráta, ami négy százalékponttal lehet alacsonyabb, mint tavaly év végén (73,3 százalék volt még 2022 végén), és ez segíti az egyensúlyi helyzet megtartását. Ugyanakkor a családtámogatásokra, béremelésekre továbbra is biztosítja a forrásokat a kormány. A és garantált bérminimum megállapodásról azt mondta, a kormány elfogadta, és a fedezetét is biztosítani fogja. Megjegyezte, hogy a két bérelem magasabb lesz a kabinet várakozásánál, de emiatt a költségvetést nem kell módosítani.
Emeli a pedagógusok bérét a kormány az uniós támogatásoktól függetlenül
A miniszter képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, az elmúlt években olyan jelentős fogyasztásbővülés történt a reálbérek emelkedésének köszönhetően,
amire az elmúlt száz évben nem találni példát.
Az idei visszaesés után jövőre azonban megint bővülhet a fogyasztás. Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság hol helyezkedik el fejlettség terén, és hogy Románia is megelőzte hazánkat, szerinte érdemes megnézni, hogy hányan dolgoznak külföldön a románoknál és hányan magyaroknál, ugyanakkor azt is mondta, hogy eközben Magyarország megelőzte Szlovákiát, és bizonyos számítások szerint Portugáliát.
A pedagógusok régóta várt béremelése kapcsán jelezte, hogy akár érkezik uniós támogatás, akár nem, 10 százalékkal emelkedik januártól a tanárok fizetése.
Az inflációval kapcsolatban azt mondta, hogy az energiakitettségünk a kulcskérdés, a magas elsősorban erre vezethető vissza, miközben arról sem szabad megfeledkezni szerinte, hogy száz éve nem tapasztalt aszály sújtotta a mezőgazdaságot, és ez meglátszott az ágazat termelési adataiban és az inflációban is.
Ez a legfontosabb feladata a kormánynak, Brüsszel kárt okoz a magyaroknak
Varga Mihály szerint a kormány legfontosabb feladata a demográfiai krízis kezelése, mutatott rá a kormány családtámogatási intézkedéseire. Hangsúlyozta, a családi adókedvezményeket is időnként felül kell vizsgálni.
A bankok nyereségéről elmondta, összefüggésben van a magas kamatokkal, szerinte a bankok kényelmes helyzetben vannak, mivel kedvezők számukra a jegybanki kamatok. „Így működik a monetáris transzmisszió”, jegyezte meg.
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy állampapír kibocsátásból tudják finanszírozni az unió projekteket, a költségvetésnek a GDP 1,4 százalékát, ezermilliárd fölötti összeget kell biztosítania. A hitelminősítők is rendre kiemelik ezt a bizonytalansági tényezőt az értékeléseikben, „Brüsszel kárt okoz ezzel a magyar adófizetőknek”, tette hozzá.
Közel száz kórházat újított fel a kormány
Nem tartanám jó ötletnek a minimálbérhez való kötését – mondta a pedagógusok béremeléséről a miniszter, aki szerint a gazdasági környezet dönti el mindig a béremelések mértékét, erről szól a munkaadók és a szakszervezetek közötti bérmegállapodás is, amelybe a kormány nem szokott beleszólni.
91 kórházat, 107 mentőállomást újított fel a kormány 2010 óta Varga szerint, ugyanakkor mindig van mire költeni, de nemcsak felújítások voltak, újakat is építettek.
Vásároljanak állampapírt, erre bíztatta a képviselőket a miniszter, aki a átalakításával kapcsolatban azt mondta, kb. 135 ezren vannak a kata hatálya alatt. „A 450 ezres szám teljesen irreális volt, eredményes átalakítása volt az adórendszernek” – mondta a tárcavezető.
Jogszerű volt a főváros inkasszó
Honnan veszi a bátorságot a főváros, hogy ne fizessen meg egy törvényben meghatározott adót
– tette fel a kérdést annak kapcsán, hogy Budapest megtagadta a szolidaritási hozzájárulási adót megfizetését, ezért az Államkincstár a főváros számláját inkasszózta, aminek jogszerűségét a városháza vitatja. A miniszter hozzátette, hogy idén 590 ezer inkasszót hajtottak végre, Budapest esetében is így tesznek, ami szerinte teljesen jogszerű. „Miért gondolja Karácsony Gergely, hogy nem kell adót fizetnie?” – ismételte meg a kérdést.
Nagy esély van arra, hogy év végén 7 százalék alá csökkenjen az infláció Varga szerint, aki jelezte, hogy az EU inflációja háromszorosára emelkedett két év alatt, akárcsak Magyarországon. Ugyanakkor rámutatott, nem nálunk volt a legmagasabb az infláció, hanem a balti országokban.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásáról elmondta, hogy a jogszabály különbséget tesz itt a vendégmunkások és magasan kvalifikált munkavállalók esetében, ami szerinte egy szigorítást is jelent. Úgy látja, világos kereteket fog szabni az új idegenrendészeti törvény a vendégmunkások hazai foglalkoztatásának.
Stratégiai kérdés a reptér visszavásárlása, fedezi a kormány a tranzakciót
A reptérrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy hiba, bűn volt az eladása, a visszavásárlása ezért stratégiai kérdés. A kormány épp emiatt biztosítja a tranzakció fedezetét.
Nem tervezünk változtatni a gyakorlaton
– mondta a költségvetés korai elfogadásáról, ezt azzal indokolta, hogy így elegendő idejük, fél évük van a gazdasági szereplőknek felkészülni. Az államadósság hazai finanszírozásáról azt mondta, hogy szerinte jó döntés, hogy nem intézményi befektetőknek, hanem a hazai háztartásoknak és a lakosságnak fizet az állam.
„A fegyelmezett adósság- és hiánycsökkentő pályát folytatni kívánjuk” – mondta az államadósság csökkentéséről Varga Mihály. A jövő évi hiány kapcsán azt mondta, hogy tartani kívánja a 2,9 százalékos célt, miután az Európai Bizottság feloldja a mentesítést a kritériumok alól. Amit veszélyben lát, hogy a jövő évre 4 százalékos növekedéssel számolt a kabinet, ez az idei alacsony bázis lehet gond, így ha szükséges, akkor a jövő év elején merülhet fel az áttervezés. Ugyanakkor egyelőre ennek a szükségességét nem látja még a kormány.
A hét szűk esztendő negyedik évében vagyunk
– mondta a pénzügyminiszter, emlékeztetett rá, hogy a Covid után jöttek az ellátási láncok zavarai, majd az orosz–ukrán és most az izraeli–palesztin háború.
„Magyarországnak nem szabad kiszállnia ebből a versenyből”
Varga Mihály szerint lehet azon vitatkozni, hogy jó döntés volt-e a robbanómotoros autók 2035-ös kivezetése, de szerinte ez tény kérdés, a magyar kormány pedig csak alkalmazkodik az autóipari átállás terén. Az idei befektetésösztönzésről elmondta, összesen 28 pozitív döntés születetett, amivel 18 368 új munkahely jött lére és 8 milliárd euró befektetést hozott Magyarországra.
Magyarországnak nem szabad kiszállnia ebből a versenyből
– hangsúlyozta a miniszter, aki a BYD szegedi terveivel kapcsolatban jelezte, hogy a franciákkal vagyunk éppen versenyben. Leszögezte, mindig biztosítanak adókedvezményt ezekhez a beruházásokhoz.
Javult a gazdasági környezet, visszatért a növekedés
A gazdasági környezet javul, az egyensúlyi helyzet javul, ez önöket zavarja – mondta Vajda Zoltán DK-s képviselő kritikáira. A miniszter rámutatott: a reálbérek újra emelkednek, a növekedés is beindult, miközben a külkereskedelmi mérleg is folyamatosan javul. Hangsúlyozta, nem az a lényeg, és nem az érdekli a kormányt, hogy mi volt, hanem, hogy mi lesz.
A konkrét kérdésekre válaszolva elmondta, a beruházások terén látható visszaesés tényleg nem szép, de a beruházási rátánk még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban, és ez szerinte jó, mivel azt mutatja, hogy az ország kilátásait kedvezően ítéli meg a vállalkozói szektor.
A költségvetés átláthatóságával kapcsolatban megfogalmazott kritikákra reagálva elmondta, mindig a bizottság rendelkezésére bocsátják a szükséges dokumentumokat, ahogy a középtávú stratégiai tervezést sem szüntették meg.
