„2022 után már most biztosra vehető, hogy az idei évben új nemzetgazdasági csúcsot ér el hazánk mind a beruházások, mind pedig az terén” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának egyik közelmúltban megtartott ülésén.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a kivitel értéke 142 milliárd eurót ért el, ami a 34. helyezést jelenti a globális rangsorban, és ez idén 150 milliárd euró (57 ezermilliárd forint) fölé bővülhet a mostani tendenciákat nézve. Eközben 6,5 milliárd eurónyi beruházásról született megállapodás, amelynek a volumene idén ennek a duplája, 13 milliárd euró lehet a számítások alapján, illetve csúcsot döntött a foglalkoztatottság is – sorolta külgazdasági és külügyminiszter.
A külkereskedelmi egyenleg javulása sem volt még soha ekkora
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a szerdán publikált külkereskedelmi adatokat elemezve jelezte: augusztusban a termékexport euróban számított értéke 1,5 százalékkal, míg az importé 19 százalékkal csökkent.
Ezzel az egyenleg 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárd eurós egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti rekordmagas deficithez képest.
Fontos kiemelni, hogy a termék-külkereskedelmi egyenleg augusztusban még soha nem volt ennyire magas, azaz nemcsak az éves alapú növekedés jelent rekordot az augusztusi adatok között, de az egyenleg javulása sem volt még soha ekkora – mutatott rá a vezető közgazdász. Mint mondta:
a két forgalmi irány alakulása közötti jelentős eltérésben egyaránt szerepe lehetett a volumen- és az árváltozásnak.
Bár mindkét tényezőre csak a második becslésben közöl pontos adatot a Központi Statisztikai Hivatal, tekintettel az ipar exportértékesítési árainak augusztusi 7,6 százalékos mérséklődésére, a kivitel volumene nőhetett, és ebben az exportra termelő iparágak beruházásainak lehetett szerepük. Importoldalon viszont a jelentős visszaeséshez hozzájárulhatott az alacsony belső kereslet, ám ennél nagyobb a szerepe az árak alakulásának. A bázisidőszakban szabadult el ugyanis a gáz világpiaci ára és érte el a megawattóránkénti 340 eurós szintet, amely az importárak 42,5 százalékos emelkedését idézte elő. A gáz világpiaci ára idén a tavalyinál alacsonyabban, 30-40 euró körül alakult megawattóránként, s ez nagyban javította a cserearányt.
Bár a külkereskedelmi egyenleg kedvező alakulása jó hatással van a folyó fizetési mérleg egyenlegére, itt mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek – mutatott rá Regős Gábor. A profit húzta követketében jelentősen megnőtt az országból való profitkiáramlás: az első fél évben az elsődleges jövedelmek deficitje 58,3, míg az ezen belüli befektetések jövedelmeinek hiánya 47,4 százalékkal nőtt – a második negyedéves adat mindkét esetben negatív rekord. A külkereskedelmi forgalom alakulásának egyenlegjavító hatását tehát jelentősen mérsékli a romló jövedelemegyenleg.
Suppan Gergely, az MHB Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy a várakozásokat messze meghaladóan, az energiaárak tavalyi szinthez képesti zuhanásának, valamint a belső kereslet mérséklődésének következtében alakult ki a 708 millió eurós többlet augusztusban a külkereskedelemben. Emlékeztetett: a gyenge külső keresletet és az ipari termelői árak csökkenését tükrözve 1,5 százalékkal mérséklődött az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 18,9 százalékkal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 2296 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti rekordméretű 1588 millió euró deficithez képest.
Az idei első nyolc hónapban 8,9 százalékkal nőtt az export euróértéke, míg az importé 3,2 százalékkal csökkent, ennek köszönhetően szignifikánsan, 11 milliárd 285 millió euróval 5 milliárd 630 millió euró többletbe fordult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel ezelőtti, első nyolc havi 5 milliárd 655 millió euró deficittel szemben.
2022-ben összességében 19,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 29 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 milliárd 757 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 9 milliárd 133 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 milliárd 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak tavalyi drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9988 millió euróval rontotta a külkereskedelmi mérleget az elmúlt évben.
Ha az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 9-9,5 milliárd euró körüli értékben is javulhat önmagában a cserearányok javulásának köszönhetően, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javítanak.
A külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják. A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet. Az üzemanyag-fogyasztás szintén meredeken csökken, ami a nyersolaj- és olajszármazék-importot csökkentheti jelentős mértékben. Az áramfogyasztás szintén nagymértékben csökkent, azonban az áram esetében a gyors térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését. A naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia-rendszer.
A cserearányok javulása miatt folytatódhat a pozitív trend
A beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok markáns javulása folytán a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítunk, amit az ellátási problémák és a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül. Idén a külkereskedelmi mérleg többlete meghaladhatja a 6,5 milliárd eurót a tavalyi közel 9,1 milliárd euró hiánnyal szemben, azonban ha az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulnak, a többlet tovább gyarapodhat.
Noha jövőre már mind a fogyasztás, mind a beruházások növekedésére számítunk, ami az importot is növeli, további exportkapacitások kiépülésével a külkereskedelem többlete elérheti a 8 milliárd eurót.
A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés szempontjából, ami más tényezők mellett lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal, valamint az átmeneti irányadó eszköz kivezetését – jelezte Suppan Gergely.
