Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen meghatározott menetrendnek megfelelően a tegnapi napon újra megbeszélést tartott a bankszövetség képviselőivel, ahol hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a helyreállításának az éve. A kormány vállalta és teljesítette is, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt.
A hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek köszönhetően már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások egyre kedvezőbbek:
- novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt;
- szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat;
- a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk adósságbesorolását, és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot;
- az ikerdeficit megszűnt, és újra külkereskedelmi többletet produkál a gazdaság;
- mindemellett pedig a harmadik negyedévben megindult a gazdasági növekedés is, ráadásul a negyedéves növekedés az unión belül a negyedik legmagasabb volt.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a megfigyelhető gazdasági folyamatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jövőre a gazdaság a korábbi évekhez hasonlóan újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik.
A felek a tegnapi ülésen abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag)
az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egy számjegyűre, 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, ami akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul januártól a 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni.
