A magas mögött részben egyes cégek megnövekedett nyereségéhsége állt – jelentette ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben Rigó Csaba Balázs arról beszélt, nem volt kérdés, hogy a versenyhivatalnak is lépnie kell, számos egyéb ok mellett ugyanis azonnal érzékelték, hogy felborultak, torzultak a piaci viszonyok, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő mértékű hazai inflációhoz.
Ezért indítottak célzott és gyors vizsgálatokat a tejtermékek és bizonyos tartós termékek piacán.
Ezek tényszerűen igazolták a hipotézisünket, nevezetesen azt, hogy egyes kereskedelmi szereplők, köztük az elmúlt években a magyar piacon százmilliárdos profitot termelő nemzetközi multicégek a költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben, indokolatlanul növelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát
– fogalmazott a elnöke, aki megjegyezte, hogy Magyarországon nincs árhatóság, az árak meghatározása alapesetben a piaci szereplők feladata, lehetősége. A kormány azonban különleges időszakokban beavatkozhat, ahogy tette is az ársapkák bevezetésével vagy a kötelező akciózás elrendelésével. Szerinte ezek, különösen az ársapkák, „a jogszabályok adta keretek között nyilvánvalóan torzították a piaci viszonyokat, ugyanakkor a kormányzati intézkedések óriási segítséget jelentettek elsősorban azoknak, akik a leginkább ki voltak szolgáltatva az árak emelkedésének”.
Rigó jelezte, hogy továbbra is figyelik a piaci folyamatokat, és keresik az esetleges kartellt, „összebeszélést”. De mozgásterük ennél jóval szélesebb. Immár gyorsított ágazati vizsgálatokat végezhetnek, és az élelmiszerpiacon folytattak is ilyet az év elején, amiből sok információ származott.
„Ezeket felismerve jutottam oda, hogy a GVH elnökeként javaslatot tettem az online árfigyelő rendszer kialakítására” – mondta Rigó Csaba Balázs, aki szerint ez nem csodafegyver, de kétségkívül hatékony eszköz, amely árcsökkenést indított el.
„Az infláció ilyen mértékű mérséklődéséhez ugyanakkor az árfigyelő mellett több más tényező is hozzájárult: a jól időzített kormányzati intézkedések, a jegybank erőfeszítései, a GVH célzott vizsgálatai és az árfigyelő együtt nagyobb versenyt kényszerített ki, így jutottunk el már ősszel az egy számjegyű inflációhoz” – vélekedett.
Rigó arról is beszélt, hogy három éve a TikTokkal szemben indítottak vizsgálatot, szerinte a novemberben zárult ügynek globális hatása lesz, az eredményeket világszerte érzékelik majd a felhasználók. A TikTok egy sor olyan intézkedés végrehajtását volt kénytelen vállalni, amelyek szavatolják, hogy javul a platform kommunikációja, a magyar fogyasztók megismerik az alkalmazás jellemzőit és tudatosabb döntéseket hoznak a szolgáltatásról.
