A természettudományos területeket választó nőkben van minden reményünk – a potenciál legalábbis hatalmas a nőkben, akik közül minél többeket szeretne a kormányzat a felsőoktatásban, majd a munkaerőpiacon is egyelőre még férfiasnak tartott szakirányokba terelni. Ezáltal teljesülhet a nagy vágy, hogy Magyarország a világ 25 legjobb innovátora közé kerüljön, Európán belül pedig a top 10-be. De vannak akadályok az úton.
Fotó: Getty Images
Még a tavasz elején, a felsőoktatási felvételi elemzésekor jegyezte meg Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy fellendült az MTMI (műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai) és az agrár-, orvosi, pedagógus és államtudományokkal kiegészített MTMI+ részaránya is a jelentkezések között. Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár hozzátette: 2030-ra az tíz legjobb innovátora közé szeretnénk kerülni, ehhez pedig volna két kritérium.
Minden második felsőoktatásban részt vevő hallgatónk az MTMI-területen tanuljon, és itt növeljük a nők jelenleg 25 százalékos arányát
– közölte Hankó Balázs, amikor a Women in Technology országos pályaorientációs programsorozat zárórendezvényén adott elő.
A Huawei támogatásával tavaly októberben indult edukációs program célja az volt, hogy lebontsa a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat, és vonzóvá tegye a nők számára az IT- és mérnökszakmákat.
Ez nem kis feladat.
Csak minden tizedik informatikus nő
A Women in Tech eseményen elhangzott az is, hogy ugyan felerészben a nők a digitális eszközök felhasználói, ezek fejlesztésében szinte alig vesznek részt. Magyarországon az informatikusok közül csak minden tizedik nő, miközben sok olyan pozíció van, amely kiváló lehetőségeket nyújtana számukra is.
Fotó: Shutterstock
Erre csatlakozott rá később a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Bódis László, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Bosch közös oktató-kutató központjának átadásán megjegyezte: a szabadalmak terén Európa középmezőnyében állunk, és ahhoz, hogy általánosságban közelíthessünk az OECD-átlaghoz, a doktori képzés jelenlegi 2700-as létszámát 3400 közelébe kéne emelni, az MTMI-terület 30 százalékos hányadát pedig 42 százalékosra.
A gondok pedig nemcsak a számokban mutatkoznak meg, hanem a megkövült szokásokban és elképzelésekben is, ami a nőket illeti.
Kevésbé ismerik el a nők munkáját – erről mást gondol a két nem
A CETIN Hungary Zrt. 1258 fős reprezentatív közvélemény-kutatása ugyanis arra jutott, hogy napjainkban is erősek a nemi sztereotípiák, ezáltal a nők hátrányos helyzetből indulnak a természettudományos munkaterületeken. Ezért is tértek el a vélemények abban, hogy az MTMI-pályára lépéskor mennyire számítanak az alábbiakra a férfiak és nők:
- Magas fizetés: 59–51 százalék
- Nemzetközileg hasznosítható tudás: 52–46 százalék
- Érdekes munka: 34–27 százalék
Azonos értékeket találtak viszont az elhelyezkedési esélyeknél (27 százalék), a társadalmi hasznosságánál (19 százalék) és a gyors karrierlehetőségnél (18 százalék).
A dolgozat kitért arra, hogy „az MTMI-szektorban végzett munkát a nők számára leginkább a home office lehetősége és a rugalmasság miatt tartják előnyösnek” (48 százalék), mivel ez családbarát megoldásnak számít, ezáltal jobban illeszthető a gyermekvállalási tervekhez.
Érezhetően kisebb lelkesedéssel találták valósnak, hogy MTMI-szakmákban a nők is befuthatnak olyan pályát, mint a férfiak (40 százalék), illetve, hogy kereshetnek ugyanannyi pénzt is (34 százalék).
Összesített átlagban a válaszadók 41 százaléka vélte úgy: a nők előtti legnagyobb akadály, hogy kevésbé ismerik el a munkájukat, ezáltal nehezebben is haladnak előre – erre a férfiak harmada, a nők fele mondta, hogy így van.
Fotó: Shutterstock
Ott is van eltérés a nemek válaszai között, hogy a férfiak miként fogadják a női munkatársakat. A nők 39 százaléka szerint nem fogadják el őket egyenlőként, ám ezzel csak a férfi válaszolók 27 százaléka értett egyet. A válaszadók harmadának végkövetkeztetése, hogy a nők nehezebben érvényesülnek a férfiak között, nehezebb a felfelé lépdelésük is, ezért kevesebben is választják maguknak az MTMI-szakmákat.
Mindezen negatív hatásokkal szemben próbálkozik a Cetin és próbálkozott már a Microsoft is.
Már a Microsoft is próbál segíteni
A Microsoft a Women4Cyber Alapítvánnyal fogott össze egy oktatási program keretében, a Cetin partnere pedig a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE), amely Szabad a pálya projektje arról szól, hogy lebontsák a nemi sztereotípiákat, és semlegesítsék a pályaválasztásra gyakorol hatásukat. A hivatalos megfogalmazás szerint a lényeg:
több fiatal lány válasszon szakmát a természettudományi, mérnöki vagy információtechnológia területekről, és ha ez már megtörtént, akkor megkapja a megfelelő támogatást, a munkájáért járó elismerést.
Ezt oly módon igyekeznek elérni, hogy közelebb hozzák a lányok számára „a munka világát, elsősorban a mérnöki, informatikai és természettudományokhoz kapcsolódó szakterületeket, és megmutassák, hogy ennek az alkotói, fejlesztői világnak a lányok is részesei lehetnek”.
A STEMpowered by CETIN projekt ösztönözni szeretné a nők karrierépítését a műszaki, technológiai szakmában, ami nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából fontos, a remények szerint hozzájárul a kiegyensúlyozottabb működéshez, így gazdasági előnnyel is jár.
