A főleg az elektromos hajtásláncokkal kapcsolatos oktatásra és kutatásra használatos központot létesített a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Bosch – viszont a „boszorkánykonyhában” nemcsak a jövő technikáival, hanem oldtimer versenyautóval is foglalkoznak.
Fotó: Kallus György / VG
A hazai Bosch-csoport 15 éve működik együtt a BME-vel, és mindkét fél az eddigi legfontosabb mérföldkőként jellemezte a most létrehozott új Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot, amely eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállók a hazai műszaki felsőoktatásban.
A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztésből évente 60-80 hallgató mellett a kar oktatói is profitálhatnak, és az itt születő ötleteket akár az EU-s projektekbeli részvételig lehet továbbvinni.
A fejlesztések három-öt éven belül az utakon lesznek
Olyan szimulációs és tesztelési környezetet alakítottak ki a központban, amelyben az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban lehet modellezni, így optimalizálható az elektromos járművek működése.
A cél, hogy javuljon a hatásfok, növekedjenek a hatótávok, az energiafogyasztás és akkumulátorkapacitás pontosabban előrejelezhető legyen.
Kemler András, a Robert Bosch kft. műszaki területekért és telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója emlékeztetett a vállalat „Életre tervezve” mottójára, amit most a kompetencia központra is lefordított, mivel a jövő szakemberei itt olyan tudást szerezhetnek, amik illeszkednek a nemzetközi trendekhez, tovább az itteni fejlesztések három-öt éven belül megjelenhetnek az utakon.
„Fontos, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk az innovációs iparág formálásában, és aktív partnerként hozzájáruljunk az új mérnökgenerációk képzéséhez” – rögzítette Kemler András, majd beszámolt a központ másik vívmányáról.
A Magyarországon 2021 végén több mint 17 ezer munkavállalót foglalkoztató Bosch „New Way of Working” koncepciója mentén ugyanis 350 négyzetméteres, az oktatási-kutatási munkát szolgáló irodatér is létesült: az open office-elrendezésű területen vannak „ház a házban” tárgyalók, hangszigetelt könyvtárszoba, valamint közösségi, együttműködési és étkezési térként egyaránt funkcionáló „work café” is.
Közelíteni az OECD-átlaghoz
Czigány Tibor, a BME rektora beszámolt arról, hogy a Műegyetem a kutatás-fejlesztés hazai bázisa, és folyamatos kapcsolatban állnak az iparral. Ennek keretében például a Bosch támogatja az intézmény német nyelvű mérnökképzését, és ősztől már az angol nyelvű fizikusképzés is beindul. Hosszú távú célként jelölte meg, hogy Magyarország javítsa a pozícióit az innovációs rangsorokban.
Fotó: Kallus György / VG
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Bódis László kifejtette: 2018 után az egyetemi oktatás és a gazdaság összekapcsolása dimenziót váltott, a 21. helyre léptünk előre az európai innovációs eredménytáblán, ám mivel a mezőny 27 tagú, van még teendő.
Nőtt a legmagasabb színvonalú publikációk és szabadalmak száma is, akárcsak az innováló vállalkozásoké
– folytatta Bódis László, megjegyezve, hogy a szabadalmak terén Európa középmezőnyében állunk, és ahhoz hogy általánosságban közelíthessünk az OECD-átlaghoz, a doktori képzés jelenlegi 2700-as létszámát 3400 közelébe kéne emelni, az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai)-terület 30 százalékos hányadát pedig 42 százalékosra.
Nem elégszenek meg a tesztekkel
Bemutatták azt az oldtimer tesztautót is, amelybe a legmodernebb alkatrészeket építették be,
az elektromos hajtáslánc elemei modulárisan cserélhetők, és valós működés közben tesztelhetők, ráadásul valós körülmények között is, például a ZalaZone-tesztpályán.
Sőt, felkészítik arra is, hogy a veteránautók leghíresebb eseménye, a brit Goodwood Festival mellett a több mint százéves amerikai Pikes Peak-versenyen is részt vegyen, amelyen húsz kilométeres távon 4302 méteres csúcsra kell feljutni Colorado hegyoldalain.
