BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csák János: a felsőoktatás átalakítása az elmúlt harminc év egyik legnagyobb sikere

Szinte minden létező összevetésben jobb számokról számoltak be az idei felsőoktatási jelentkezések kapcsán, viszont az EU-s vita még jó ideig velünk maradhat.

„A felsőoktatásunk lehet az egyik legjobb exporttermékünk” – közölte Csák János kulturális és innovációs miniszter az idei felsőoktatási jelentkezésekről szóló tájékoztatón, hozzátéve: a felsőoktatás átalakítását és az egyetemek modellváltását az elmúlt három évtized egyik legsikeresebb projektjének tartja. 

20230306 BudapestCsák János kulturális és innovációs miniszter
Csák János külön örömtelinek nevezte, hogy többen jelentkeztek a pedagóusszakokra.
Fotó: Kallus György / VG

A Világgazdaság kérdésére megerősítette Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter szintén a VG-nek kifejtett véleményét, miszerint a modellváltó egyetemek kapcsán az Európai Unióval folytatott vitának talán nyárra lehet eredménye, ám ez sem mindent lezáró, végleges döntés lehet, helyette újabb kérésekre és folyamatos egyeztetésre lehet számítani.

„Navracsics Tibor pontosan és bölcsen fogalmazott” – állapította meg Csák János, hozzátéve, hogy az ő minisztériuma is él javaslatokkal, ugyanakkor Navracsics Tibor, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter a fő tárgyalók az EU-val, mivel rengetek kérdés egymásba fonódik.

Ugyancsak kérdésre válaszolva jelezte: 

az Erasmus-, valamint Horizont-program körüli bizonytalanság, illetve a tanártüntetések sem hatottak a felsőoktatási jelentkezési számokra,

sőt, a tanárszakokra többen jelentkeztek, mint tavaly, amit annak tud be, hogy „az emberek elfogadják, hogy a kormány képes kezelni a helyzetet”.

Messze az EU átlag felett

Csák János kifejtette, hogy tavaly ilyenkor 99 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, idén 126 ezernél is többen, ami azt jelzi, hogy nőtt a vonzerő:

A GDP-nk folyamatosan és az EU-átlagnál erőteljesebben nő, GDP-arányosan messze az EU átlag felett is költünk a felsőoktatásra, most a kampuszok következnek. Olyan képzési struktúrákat kell építenünk, amely szolgálja a gazdaságot, ezért kezdeményeztük tavaly a felvételi rendszer megváltoztatását, hogy több jogosítványt adjunk az oktatási intézményeknek, amivel természetesen több felelősség is jár.

Elhangzott, hogy a legutóbbi mérések szerint egy végzős hallgató a diplomaszerzése után 36 napon belüli elhelyezkedésre számíthat, ráadásul 80 százalékos bérelőnyre a nem diplomásokkal szemben. Idén fellendült az MTMI (műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai) és az agrár-, orvosi, pedagógus és államtudományokkal kiegészített MTMI+ részaránya is a jelentkezések között, akárcsak a „régebb óta fiatal” korcsoport továbbtanulási hajlandósága – természetesen a 30 év felettiek 85-90 százaléka levelező tagozaton, munkavégzés mellett tanulna tovább. 

Növekszik a vidéki intézmények népszerűsége, és többen jelentkeztek a hátrányos helyzetű régiókból is, a nők és férfiak 60:40-es aránya minimálisan változott utóbbiak javára.

A tanári kinevezésekkel semmi baj

Az oktatási intézmények típusa szerinti megoszlás 62-23-11 százalék a modellváltó, az állami és az egyházi intézmények között, a többi a magániskolák része. Ugyanakkor az élcsoport a legkedveltebb egyetemeknél, illetve szakoknál sem változott.

 

Csák János beszámolt arról is: a lemorzsolódás mértéke csökken, és nem látni területi eltérést például a skandináv országokból vagy Fekete-Afrikából érkező diákok között. Sőt, meglátása szerint nő a versenynyomás, tehát az intézmények egyre többet tesznek a hallgatói jólét érdekében. 

Hivatkozott az Akadémiai Dolgozók Fórumának vádjára, miszerint nem jó az intézményeink teljesítménye, ám szerinte a minisztérium az igazán valós és fajsúlyos, nemzetközi színtéren elért teljesítmények alapján minősít, ezekben pedig 2018 óta kiugróan jók a magyar eredmények. 

 

Az egyetemi tanári kinevezésekről úgy vélekedett, hogy ugyan lehetősége nyílna rá, sosem változtatta meg az Akkreditációs Bizottság döntését, mert bízik abban, hogy a testület szakszerűen és az egyetemek igényeinek figyelembe vételével jár el, azaz sem az oktatók száma, sem a kinevezés rendje nem inflálódott.

Július 26. a bűvös dátum

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: 11 egyetemünk „elitligás”, azaz a világ legjobb 5 százalékába tartozik, Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese pedig megemlítette, hogy amíg tavalyelőtt 52 887, tavaly pedig 31 133 papír alapú jelentkezést kellett feldolgozni, addig idén már teljesen elektronikus a rendszer: 

a mobilra optimalizált kezelőfelületen a leggyorsabb jelentkező öt percnél hamarabb fejezte be a teljes folyamatot.

Mostantól pedig három dátumra kell figyelni:

  • Április 20.: az e-ügyintézés indulása és a hiánypótlás ideje, a nem idén érettségizők a pontszámukról is értesülnek
  • Július 12.: ekkor lehet módosítani a megjelölt felsőoktatási intézmények sorrendjén
  • Július 26.: kihirdetik a ponthatárokat

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.