Rekordnyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból, írja a Bank360.
A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot,
ami történelmi rekord, és csaknem a triplája a tavalyinak.
A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez ötvenszerese volt a 2022-esnek. Ebben ugyanakkor nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték sem, azokat külön soron tartja nyilván az MNB. A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.
Megduplázódtak a kamatkiadások
A bankok kamatbevételei mintegy 80 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez képest, és december végére meghaladták a 8 ezermilliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen a kamatszint az év egészét nézve emelkedett.
A kamatkiadások azonban még nagyobb mértékben nőttek, 112 százalékkal 2022-höz képest, megközelítve az 5800 milliárd forintot.
A díj- és jutalékbevételeknél 9 százalékos növekedést, a ráfordításoknál 11 százalékos bővülést mértek december végéig, ebből arra lehet következtetni, hogy a 2022-es 14,5 százalékos inflációt nem tudták a bankok minden termékük árába teljesen beépíteni. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.
Jelentősen nőttek a személyi jellegű ráfordítások
Bár a hitelezés nem ment jól tavaly, a statisztika szerint a béremelések nem maradtak el a bankoknál. A személyi jellegű ráfordítások éves szinten 21 százalékkal nőttek, a bérköltségek ezen belül bőven 20 százalékkal emelkedtek, vagyis a banki alkalmazottak egyébként sem alacsony fizetése követhette az inflációt.
A bankok mérlegfőösszege ugyanakkor nem követte a pénzromlás mértékét: kevesebb mint 3 százalékkal nőtt tavaly. A hitelkövetelések bruttó tőkeösszege is mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a vállalati hiteleké ennél valamivel nagyobb, a háztartási hiteleké ennél kisebb mértékben bővült.
Annak, hogy a bankok betétállománya éves összevetésben több mint 4 százalékkal csökkent, az egyik oka lehetett az, hogy az és a rezsiárak növekedése miatt meglódultak az ügyfelek kiadásai. A másik, hogy a magas infláció miatt az ügyfelek jobb hozammal kecsegtető befektetést kerestek a pénzüknek, és például állampapírt vagy befektetési jegyeket vásároltak.
