Magyar lízingpiac: meglepő, de ezeket a járműveket keresik a legtöbben – stabil környezetben hatalmas növekedés
Tavaly az új finanszírozás volumene 1037 milliárd forintot ért el, ami 7 százalékos növekedés 2024-hez képest. Az új szerződések száma 85 166 darab lett, 1 százalékkal haladta meg a megelőző évi 84 262-t. A teljes portfólió értéke 5,6 százalékkal 2508 milliárd forintra nőtt, miközben az állományi darabszám 1 százalékkal, 315 656-ra mérséklődött. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a vállalati szektorban érdemben tudott nőni a finanszírozás, ez pedig főként a nagy cégeknek köszönhető.
Az új finanszírozások közel 90 százaléka vállalkozásokhoz kötődött. A vállalati ügyfelek körében 70 százalék a kis- és középvállalkozások, 30 százalék pedig a nagyvállalatok aránya, 2025-ben a növekedés motorját elsősorban a nagyvállalati finanszírozások adták. A lakosság részesedése a finanszírozott összegből mindössze 8 százalék volt, és összességében stagnált, miközben szerződésszám csökkent.
„A piaci szereplők beszámolói szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság és visszafogott a beruházási kedv, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A nagyvállalatok ezzel szemben aktívabbak maradtak” – mondta Kőszegi László.
A finanszírozások 54 százaléka zárt végű pénzügyi lízing, 31 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing, 11 százaléka operatív lízing, 4 százaléka pedig kölcsön volt. A finanszírozott eszközök 82 százaléka új, 18 százaléka használt volt.
Stabil kamatkörnyezet
A kamatkörnyezet 2025-ben viszonylag stabilan alakult. A változó kamatozású finanszírozásoknál irányadó BUBOR-szint 6,5 százalék körül mozgott az év során, míg a fix kamatozású konstrukcióknál irányadó BIRS-mutatók is stabilitást jeleztek, az ötéves BIRS december végére 6 százalék körüli szintre csökkent.
Továbbra is erősek a támogatott konstrukciók
A támogatott finanszírozások 2025-ben is meghatározó szerepet játszottak. A teljes lízingpiac 20,9 százalékát tették ki finanszírozott összegben, és 14,4 százalékát szerződésszámban. Ha a személygépkocsi-finanszírozást – amelyre az elmúlt években nem volt elérhető támogatott konstrukció – kivesszük az adatokból, a termelőeszközök esetében már 39 százalék a támogatott finanszírozások aránya, míg darabszámban kicsivel több: 39,6 százalék Exim- vagy Széchenyi Kártya Programban. Az utóbbi növekedett.
A Széchenyi Kártya Programban 2025-ben 161 milliárd forint új finanszírozás valósult meg, 29 százalékkal haladta meg az előző évi volument. A szerződések száma 10 708 darabot tett ki, szintén 29 százalékos volt a bővülés. Az Eximhez kapcsolódó lízingügyletek még dinamikusabban növekedtek: 55,9 milliárd forint új finanszírozás valósult meg 1497 szerződés mellett. Ez finanszírozott összegben 70 százalékos, szerződésszámban 66 százalékos bővülés az előző évhez viszonyítva.
A támogatott konstrukciók súlya különösen a termelőeszközök finanszírozásában meghatározó. A Széchenyi Kártya-termékek a forintalapú finanszírozások 62 százalékát adják ebben a körben, szerződésszámban pedig 54 százalékos a részesedésük.
A Széchenyi Kártya Program gyakorlatilag minden eszközkategóriában hangsúlyos szerepet tölt be a személygépkocsik kivételével, ahol jelenleg nem elérhető, leszámítva az elektromos autót. Az Exim Demján-program lízingtermékeinél a devizaalapú konstrukciók dominálnak, különösen a nagyhaszonjárművek és az ipari gépek finanszírozásában. Ezeknél az eszközöknél az euróalapú finanszírozás aránya a finanszírozott összegben 89 százalékot, szerződésszámban pedig 95 százalékot tett ki.
Az autófinanszírozás tavaly is domináns volt a lízingpiacon
A személygépkocsi-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-szegmens maradt a legnagyobb terület: 607 milliárd forint új kihelyezéssel a teljes piac 58 százalékát adta, ami 10 százalékos növekedés 2024-hez képest. Az új szerződések száma 68 409 darab volt, amely gyakorlatilag stagnált.
A retail (pénzügyi lízing) autófinanszírozás 484 milliárd forintot ért el 56 899 szerződés mellett. Finanszírozott összegben ez 8,8 százalékos emelkedésnek felel meg, miközben a darabszám 1 százalékkal csökkent. Új személyautók esetében a pénzügyi lízing penetrációja tartotta a 27 százalékot, a kishaszonjárművek esetében pedig a 32 százalékot. Mindez annak köszönhető, hogy a támogatott konstrukciók, kampányok folyamatosak voltak minden márkánál. A finanszírozott összeg 80 százaléka új, 20 százaléka használt járműhöz kapcsolódott.
A lakossági ügyfelek száma 12 százalékkal, 14 198 szerződésre csökkent, elsősorban az új járművek magas vételára miatt. Finanszírozott összegben ugyanakkor csupán 4 százalékos volt a visszaesés, 67 milliárd forint volumen mellett. A retail finanszírozás negyedét magánszemélyek, háromnegyedét vállalkozások adták.
Az euróalapú szerződések száma 4325 darab, amely 7,6 százalékos részarányt jelent. A 62 milliárdnyi finanszírozott összeg továbbra is csökkenő tendenciát jelez.
A flottakezelési szegmensben az új finanszírozott összeg 16 százalékkal 122,5 milliárd forintra emelkedett, miközben az új szerződések száma ennél visszafogottabb, 3,6 százalékos növekedést mutatott.
A piac továbbra is rendkívül kompetitív: a tagi jelentésrendszerben szereplő flottaállomány meghaladja az 50 ezer darabot, ugyanakkor a becslések szerint a teljes piaci méret bőven 100 ezer jármű felett lehet
– hangsúlyozta a lízingszövetség főtitkára. Az euróalapú szerződések száma ebben a szegmensben is csökkent, arányuk azonban továbbra is magasabb, mint a pénzügyi lízinges konstrukcióknál.
Megállt a drágulás a nagyhaszonjárműveknél
Új nagyhaszonjárművekből 5354 darabot helyeztek forgalomba, ami gyakorlatilag stagnálást jelent 2024-hez képest, miközben az új nehézpótkocsik 3311 darabos volumene 9 százalékos növekedést mutatott. A lízingpiacon a nagyhaszonjármű-szegmensben – vontatók, pótkocsik, buszok – összesen 7708 szerződés született 222 milliárd forint finanszírozással. A darabszám 3 százalékkal elmaradt az előző évitől, a finanszírozott összeg azonban 4 százalékkal meghaladta azt. Ez elsősorban az utolsó negyedév erős teljesítményének köszönhető, mivel a harmadik negyedév végén még 5 százalékkal alacsonyabb volt a kihelyezés az egy évvel korábbihoz képest.
Az eszközök folyamatos drágulása ebben a szegmensben megállt. Az euróalapú finanszírozás továbbra is domináns, a finanszírozott összeg 80 százalékát adja. A lízingpenetráció ebben az eszközkörben a legmagasabb: 2025-ben
- 66 százalék volt a nagyhaszonjárművek
- és 70 százalék a nehézpótkocsik
esetében. A finanszírozott eszközök darabszám alapján 78 százalékban új, 22 százalékban használt járművek voltak.
Alacsony bázisról kapaszkodnak a mezőgazdasági gépek
A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 93 milliárd forint finanszírozást ért el, ami 10 százalékos növekedés, ugyanakkor a bázis alacsony volt. Emlékezetes, hogy 2022-ben még 132 milliárd forintot tett ki a volumen. A szerződések száma tavaly 2960 darab volt, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva, de elmarad a 2022-ben mért 4760 darabtól.
Kőszegi László elmondta, hogy
a növekedést elsődlegesen a mezőgazdasági támogatások újraindítása eredményezte, amelynek hatása várhatóan 2026-ban is érezhető lesz. Az euróalapú szerződések részaránya tovább csökkent, alig haladja meg az 5 százalékot.
A lakossági ügyfelek a tavalyi mélyponthoz képest javítani tudtak: 377 szerződés született 12,5 milliárd forint finanszírozással. A kis- és középvállalkozások aránya mind darabszámban, mind finanszírozott összegben 80 százalék felett van. Az eszközök – 1948 darab – 66 százaléka új volt, finanszírozásban pedig 68 százalékos, 63 milliárd forintos arányt képviseltek.
Egyéb gépek
Az egyéb gépek esetében – amelyek nem tartoznak a mezőgazdasági és építőipari kategóriába – vegyes a kép: a szerződésszám 28 százalékkal nőtt, miközben a finanszírozott összeg közel 17 százalékkal csökkent, és 60 milliárd forintot tett ki. A teljesítményt gyengítette a hazai ipari termelés visszafogottsága, különösen az autóipar gyengélkedése, valamint a beruházások elmaradása a várakozásoktól.
Az euróalapú finanszírozás aránya továbbra is magas, bár csökkent az előző évhez képest:
- 2025-ben 1390 szerződés született euróban,
- ami a gépek 38 százalékát jelenti,
- ugyanakkor a finanszírozott összeg 80 százaléka euróalapú volt.
- A gépek 89 százaléka új,
- 11 százaléka használt volt,
- és a szerződések 95 százaléka pénzügyilízing-konstrukcióban jött létre.
Tartósan gyenge az építőipar, de a lízingpiac nőni tudott
Az építőipar 2023 óta tartósan gyengélkedik az állami beruházások egy részének törlése vagy halasztása miatt, ennek ellenére 2024-ben növekedni tudott a piac, és ez a tendencia 2025-ben is folytatódott
– ismertette a főtitkár.
A finanszírozott összeg 42,4 milliárd forintot ért el, ami 19 százalékos növekedés, a szerződések száma pedig 1498 darab volt 16 százalékos emelkedéssel. A nagyvállalatok részaránya évek óta emelkedik, 2025-ben a finanszírozott összeg 52 százalékát, a darabszám 58 százalékát adták. A finanszírozott eszközök 84 százaléka új volt, és az euróalapú konstrukciók aránya tovább nőtt: 78 százalékra.
IT és irodatechnika
Az IT és irodatechnika szegmens 28 százalékkal bővült, de továbbra is elenyésző súlyú: 2025-ben összesen 4,3 milliárd forint finanszírozás valósult meg.
Az ingatlan sem preferált a lízingpiacon
Az ingatlanlízing volumene 2025-ben 2 milliárd forint volt, a 2024-es évhez hasonlóan, 66 szerződés mellett. Ezek közül 64 darab lakóingatlanhoz kapcsolódott. A lízing ebben az eszközkörben továbbra sem számít preferált finanszírozási formának, elsősorban adózási okok miatt.
