Patrióta többség, nemzeti érdekek: gazdasági fordulatot jelezhet az európai közhangulat
Európában ma már többségben vannak azok a polgárok, akik a patrióta megközelítést támogatják, vagyis a nemzeti érdekek elsőbbségét tartják irányadónak az uniós politikákkal szemben – mondta Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Európa a háború küszöbén elnevezésű konferenciáján.
A patrióta közhangulat gazdasági értelemben elsősorban azt jelenti, hogy a választók az uniós döntésekben közvetlenebb anyagi hasznot, stabilabb ellátásbiztonságot és kiszámíthatóbb költségvetési környezetet várnak el. Ez a szemlélet különösen az energiaárak, az iparpolitika és az uniós forráselosztás kérdésében válik hangsúlyossá, ahol az elmúlt évek válságai miatt az absztrakt közösségi célokkal szemben a rövid és középtávú gazdasági racionalitás került előtérbe.
A Századvég kutatásaira hivatkozva Deutsch Tamás arra utalt, hogy az európai társadalmak jelentős része ma már
nem a mélyebb integrációt, hanem a nemzetállami mozgástér megőrzését tekinti a gazdasági stabilitás zálogának.
Ez a megközelítés az uniós költségvetési vitákban is tetten érhető: egyre több tagállami szereplő kérdőjelezi meg azokat a kiadási prioritásokat, amelyek nem hoznak közvetlen, mérhető gazdasági megtérülést a nemzeti gazdaságoknak. A patrióta narratíva gazdasági szempontból
- az iparvédelmi
- és energiafüggetlenségi
törekvések felértékelődésével jár együtt. A magas energiaárak és az ellátási láncok sérülékenysége miatt a választók egyre kevésbé tolerálják azokat a döntéseket, amelyek hosszabb távon versenyképességi hátrányt okoznak az európai – és különösen a kelet-közép-európai – gazdaságoknak. Ez a nyomás a következő időszakban közvetlenül formálhatja az uniós szabályozási és támogatási politikát is.
Európa számára a patrióta gazdaságpolitika a nyerő – a kockázatok ellenére is
Ugyanakkor a patrióta gazdaságpolitikai elvárások kockázatokat is hordoznak – emelte ki a politikus a Századvég konferenciáján. Ha a tagállami érdekérvényesítés túlzottan széttöredezetté válik, az az egységes piac működését gyengítheti, ami a beruházások és a tőkevonzó képesség csökkenéséhez vezethet. A kérdés így nem az, hogy megjelenik-e a nemzeti érdekek hangsúlyosabb képviselete, hanem az, hogy ez mennyire lesz összeegyeztethető a közös európai gazdasági keretekkel.
A konferencián elhangzottak szerint a „patrióta többség” nem ideológiai jelszóként, hanem a gazdasági elégedetlenség tüneteként értelmezhető. Az európai döntéshozatal előtt álló kihívás az, hogy erre az elvárásra olyan válaszokat adjon, amelyek egyszerre erősítik a nemzeti gazdaságokat és megőrzik az uniós együttműködés működőképességét.
