Zelenszkij megmagyarázta, miért blokkolták a Barátságot, kioktatta Trumpot, gyenge színésznek nevezte Putyint
Hatalmas a diplomáciai sürgés-forgás az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulójához kötődően. Rajban érkeznek az európai vezetők Kijevbe, élükön Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel: Volodimir Zelenszkij választások nélkül regnáló ukrán elnök nagyinterjút adott egy világlapnak, amelyben kifejtette, mit kell tennie Donald Trump amerikai elnöknek. Magyarországot nem említi, de levezetése alapból érinti hazánkat, amellyel országa pénzügyi túlélését és saját érvelése szerint a békekötést fenyegető konfliktusba keveredett – ezzel van tele az európai sajtó az évfordulón.
A Kijevbe érkező Von der Leyent és társait a következő Zelenszkij-tételek fogadják, amelyeket a Financial Times tett közzé:
- Ukrajna dátumot akar az EU-csatlakozásra, mégpedig már 2027-re.
- Az oroszok színészkednek a béketárgyalásokon, nem is akarnak békét, de Vladimir Putyin orosz elnök rossz színész (mondja Zelenszkij, akinek eredeti foglalkozása komédiás).
- Ukrajna ezzel szemben nem szünetet akar, hanem békét, tűzszünetet „tegnap, ma és holnap”.
- Rövidlátó az az amerikai elképzelés, hogy ha átadnák a Donbaszt az oroszoknak, azok befejeznék a háborút, különben is nem az oroszok nyomulnak előre, hanem délkeleten az ukránok.
- Kötelező érvényű biztonsági garanciák nélkül Ukrajna számára a háború úgyis kiújulna.
Ez a régi ukrán követelés, amelyet Washington megfontolni sem volt hajlandó, hiszen azt jelentené, hogy Kijev akkor vonná be őket háborújába, amikor csak óhajtja, és velük a NATO-t, amelynek tagja Magyarország. A Trump elnöknek adott instrukciókhoz az ukrán elnök azonban hozzáfűz egy újat is, amely hazánkat még közvetlenebbül érinti, miután Kijev blokkolta Magyarország és Szlovákia energiaellátását az orosz olajat szállító Barátság vezetéken keresztül.
Zelenszkij szerint Trump részrehajló, Putyinnak pedig egy dolog kell: energiaszankció
Ezek után az ukrán elnök, aki már két éve választások nélkül kormányoz, egyre durvább korrupciós botrányok közepette, kifejti, hogy Trump elnök jóval nagyobb nyomást gyakorolt Kijevre a békéhez szükséges engedmények érdekében, mint Moszkvára. Ugyanakkor hozzátette, továbbra is reméli, hogy washingtoni kollégája végül más álláspontra jut.
„Ami igazán fáj az oroszoknak, az az árnyékflottájuk megállítása, vállalataik működésének korlátozása, a kereskedelmi tevékenységük és az orosz energiahordozók exportjának megakadályozása, valamint a szankciók kijátszásának leállítása” – mondta Zelenszkij, és felszólította Trumpot, hogy szorítsa meg azokat az ágazatokat, amelyek a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák.
„Remélem, hogy Trump elnök és az Egyesült Államok nyomást gyakorol Oroszországra, és megállítja Putyint” – mondta.
De elsősorban az ukrán állampolgárokra, a hadseregünkre és a saját termelésünkre támaszkodom
– tette hozzá.
Ezek egyértelmű szavak, Ukrajna harcolni akar, ehhez vár megerősítést az érkező uniós vezetőktől, akik a pénzt és a fegyvert adják, az amerikaiakkal szemben pedig elvárásokat fogalmaznak meg.
A biztos: a háború; a bizonytalan: minden egyéb – a róka fogta csuka esete
Az energiaszankciók erősítésére akkor szólítja fel az amerikaiakat Zelenszkij, amikor egyrészt újabb, sokadik hullámban söpör át a háborúpárti médián az állítás, hogy az oroszok már nem bírják soká, másrészt Kijev elnyerte Brüsszel nem is hallgatólagos támogatását ahhoz az akcióhoz, hogy blokkolja az orosz olajszállításokat a tengertől elzárt Közép-Európába, amely mentességet kapott a többi európai országra érvényes amerikai szankciók alól.
Ebben a konfliktusban a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló Donald Trump a magyarok pártján áll, a Zelenszkij-interjú most Magyarország említése nélkül gyakorolna nyomást Washingtonra.
Miképp tud Ukrajna nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra üres nyilatkozatokon kívül, ez önmagában is kérdéses.
Az orosz olajszállítások fő célpontja már nem Európa, nem is az európaiaknak korábban átcsomagolt orosz üzemanyagot szállító India, hanem Kína.
Ahová a várakozások szerint a félidős amerikai választásra készülő Donald Trump heteken belül csúcsszintű tárgyalásokra érkezik, hatalmas reményekkel a világot átrendező megegyezésre.
Oroszország mindkét szuperhatalom számára fontosabb, mint Ukrajna, miközben az európaiak ellenállása miatt a békekötésre Washington egyre érezhetőbben belefárad, hogy a vele látványosan ellenszegülő európaiaknak segítsen.
A szankciós ügy, illetve Magyarország egyébként is a róka fogta csuka esete Kijev számára. A magyar miniszterelnök világossá tette: amíg a magyar választásba beavatkozó ukránok brüsszeli segítőikkel blokkolják a Barátság kőolajvezetéket, Magyarország nemcsak Ukrajna EU-csatlakozását vétózza meg, hanem az Oroszország elleni már elkészült 20. uniós szankciós csomagot is, és a 24 EU-tag Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós tervbe vett hitelfelvételét is.
