Ekkor dönt a Fidesz-frakció a svédek NATO-csatlakozásáról – válaszolt a képviselőcsoport a Világgazdaságnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A frakció megvárja a miniszterelnöki találkozót” – ezt válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Fidesz sajtóosztálya, miután szerettük volna megtudni, változott-e frakció álláspontja Svédország NATO-ratifikációjáról, miután a török parlament kedden jóváhagyta a skandináv ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez, így a korábbi ígéretek dacára a NATO-tagok közül Magyarország egyedüliként nem szavazott még a kérdésben.
A mai nap előzménye az is, hogy hét folyamán kiszivárgott Orbán Viktor miniszterelnöknek a svéd kormányfőhöz írt levele, amelyben meginvitálta kollégáját Budapestre, hogy rendezzék a vitás kérdéseket. Bár elsőre úgy tűnt, hogy visszautasítja Orbán ajánlatát a skandináv miniszterelnök, legalábbis a külügyminiszter szavai alapján erre lehetett következtetni,
a svéd sajtó szerint Ulf Kristersson csütörtökön nyílt levélben válaszolt Orbán Viktornak, amelyben elfogadta a meghívást.
A politikus azt mondta, szívesen jön Budapestre további megbeszélésekre, amikor mindkettőjüknek alkalmas, de azt is írta, hogy február 1-jén Brüsszelben is felszólalhatnak az Európai Tanács ülésén. Szerinte Magyarországnak és Svédországnak több közös ügye van, mint például a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos együttműködés, az uniós és a jövőbeli NATO-tagság.
Kövér László keményen fogalmazott a svédekről
Közben Kövér László házelnök csütörtökön az Indexnek adott interjújában azt mondta, a svédek olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni.
Na most nézzük meg, Svédország milyen módon viszonyult az elmúlt időszakban Magyarországhoz, akárcsak az elmúlt néhány hónapban, amióta a csatlakozásuk napirendre került, milyen arroganciával és negligenciával viseltettek irányunkban. Számomra nem egészen világos, hogy tisztában vannak-e azzal, valójában mit jelent a szövetség, amibe ők be szeretnének lépni
– fejtette ki a véleményét Kövér, aki úgy látja, a magyar diplomácia a leghelyesebben kezelte a helyzetet. „Támogatta a bővítést, a parlament elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatokat, és nyitottságot mutat, hogy segítsen kezelni azt a helyzetet, ami a képviselők egy részének elbizonytalanodását okozta” – mondta. Ugyanakkor szerinte egy demokráciában a végső szót nem a kormány, hanem a parlament mondja ki. „Dacára annak, hogy a NATO-bővítés egész eljárása zavarba ejtően nélkülözi az ügy súlyához illő komolyságú végiggondoltságot és demokratikus alaposságot, a kormány mögött álló parlamenti többség elviekben támogatja” – mondta a házelnök.
Budapest és Ankara kivárt
Finnország és Svédország 2022 májusában hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két ország azután döntött a csatlakozás mellett, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A két ország gyakorlatilag nem volt korábban sem semleges állam, a NATO partnereiként közös hadgyakorlaton is részt vettek, és hírszerzési információkat is cserélnek a szövetséggel. Finnország csatlakozási kérelmét a magyar parlament tavaly márciusban hagyta jóvá, így az ország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Svédország esetében azonban még továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mikor történhet meg a parlamenti szavazás.
