Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét. A svéd SVT Nyheter beszámolója szerint Kristersson nyitott a találkozóra, és reméli, hogy találnak egy alkalmas időpontot.
„Meggyőződésem, hogy erős, kölcsönös bizalom kell hogy az alapját képezze minden politikai és biztonsági megállapodásnak Svédország és Magyarország közt.
Ebben a szellemben kérte fel a magyar kormány az Országgyűlést arra, hogy ratifikálja Svédország NATO-hoz való csatlakozását. A kölcsönös bizalom az Országgyűlés vitaeseményei során is fontos kérdés volt” – írta korábban a magyar kormányfő az X-en.
Csütörtökön nyílt levélben válaszolt Ulf Kristersson Orbán Viktornak. A svéd kormányfő azt írta, egyetért azzal, hogy a két ország közötti párbeszéd előnyös lenne. Hozzátette,
szívesen jön Budapestre további megbeszélésekre, amikor mindkettőjüknek alkalmas, de azt is írta, hogy február 1-jén Brüsszelben is felszólalhatnak az Európai Tanács ülésén.
Azt is írta, hogy Magyarországnak és Svédországnak több közös ügye van, mint például a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos együttműködés, az uniós és a jövőbeli NATO-tagság.
Korábban Kövér László házelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a svédek olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté tenni. „Na most nézzük meg, Svédország milyen módon viszonyult az elmúlt időszakban Magyarországhoz, akárcsak az elmúlt néhány hónapban, amióta a csatlakozásuk napirendre került, milyen arroganciával és negligenciával viseltettek irányunkban. Számomra nem egészen világos, hogy tisztában vannak-e azzal, valójában mit jelent a szövetség, amibe ők be szeretnének lépni” – fejtegette Kövér.
Finnország és Svédország 2022 májusában hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két ország azután döntött a csatlakozás mellett, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen.
Korábban Törökország és Magyarország az utolsók között szavazta meg Finnország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez, majd idén Svédország kérelmét is megszavazta Törökország, így már csak a magyar parlament hozzájárulása kell. Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.
A két ország gyakorlatilag korábban sem volt semleges állam, a partnereiként közös hadgyakorlaton is részt vettek, és hírszerzési információkat is cserélnek a szövetséggel. Ez a folyamat 1995-ben kezdődött, amikor csatlakoztak az Európai Unióhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban közölte: a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette azonban, hogy
a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése Oroszországot közvetlenül nem fenyegeti, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
