MBH Bank: 3,5 százalékos, magabiztos növekedés várható 2024-ben
Az MBH Bank elemzői szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, így ezzel az eredménnyel a hazai gazdaság – a négy negyedéve tartó visszaesés után – korrigálta a technikai recessziós trendet. Az elemzők ezzel együtt az éves GDP 0,5 százalékos visszaesésére számítanak 2023-ban.
Az elemzők prognózisa szerint ugyanakkor a gazdaság növekedésének mértéke 2024-ben már 3,5 százalék lehet.
A bővülést többek között serkenti a magasabb reálbéreknek köszönhetően elérhetővé váló, korábban elhalasztott fogyasztás pótlása, az ipar és a szolgáltatások várható bővülése, illetve az uniós források harmadát jelentő, 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző hatása.
A beruházások fellendülése leginkább 2025-ben válthat ki erőteljes hatást, mivel ebben az időszakban a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és esetlegesen a BYD próbaüzeme is megindulhat –, ami részben megalapozza a 2025-ös 4 százalékos, előző évhez képest kismértékben gyorsuló növekedési várakozást – emelte ki Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Nem várt mélypontra csökkent az infláció decemberben
Az MBH Bank elemzői az idei év első hónapjaiban a bázishatások, a visszafogottabb kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, illetve a versenyt erősítő lépések, továbbá a tartós cikkeknél tapasztalható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítanak. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés ugyan mérsékelheti az infláció csökkenésének ütemét,
összességében azonban 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta – az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is –, ami 0,2 százalékponttal magasabb az elemzők előző prognózisánál.
A szakemberek várakozása szerint a harmadik negyedévben kerülhet a 4 százalékos jegybanki célsáv alá először az inflációs mutató, azonban a piaci szereplők az év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai munkaerőpiac
A legutolsó adatok szerint a tavaly szeptember-novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője hozzátette:
A következő negyedévekben a munkanélküliség továbbra is a 4 százalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4,0 százalék lehetett. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac.
A jelenség egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,6 százalék lehetett a tavalyi évben, míg idén 10 százalék körül alakulhat az éves bérnövekedési ütem, melyet támogatnak a decembertől 15 százalékkal és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok.
Az eddigi ütemben folytatódhat az alapkamat csökkentése
Mivel a dezinfláció 2024-ben is fennmarad, illetve a hazai gazdaság sérülékenysége is várhatóan tovább mérséklődik a külső pozíción keresztül, így az alapkamat csökkentése a következő hónapokban is a terveknek megfelelően folytatódhat – bár a kamatcsökkentési ciklus az idei első félév vége felé lassabb ütemre válthat. Tekintettel arra, hogy a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így az MBH Bank elemzői is fenntartják, hogy 2024 harmadik negyedév elejére 6 százalékra csökkenhet az alapkamat, amely az óvatosság elvét szem előtt tartva, az év végéig fennmaradhat.
Pozitív kilátások a forintárfolyam alakulásában
A kamatcsökkentések és a továbbra is vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása, továbbá az EU-s források érkezésével kapcsolatos hírek is kedvező impulzusokat biztosítanak a forint számára.
„A várakozásunk jelenleg 2024 végére a 372,50-es árfolyamszint, mivel a pozitív és a negatív irányú kockázatok megközelítőleg kiegyensúlyozottak, jelenleg kismértékben pozitív többletűek.
A 2023-ban látott szélsőséges kilengésekre jelenleg kisebb az esély. Váratlan geopolitikai fejlemények hordozhatnak negatív kockázatot, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője.
