Sok háztartásnak a január a legmegfelelőbb időpont a takarékoskodás megkezdésére a kiadós karácsonyi költekezések után. A lehetőség nyitva áll már az új esztendő első hétköznapjától.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Ha pedig takarékoskodásról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a tartós befektetési számla (tbsz) mellett.
Mi az a tbsz-számla?
A tbsz-számla lényege a betétkamatot érintő állami elvonások legális kikerülése. Létezik külön bankbetétes tbsz és külön értékpapírszámlás tbsz. A rendszerváltás óta többször változott, hogy kell-e fizetni bármilyen elvonást a kamat után, és az is, hogy mennyit. A betétes részéről érthető kívánalom, hogy a megtakarítása kamatát ne terhelje semmilyen állami elvonás. A tbsz pedig éppen ennek az igénynek igyekszik megfelelni azzal, hogy a bankszámláról vagy az értékpapírszámláról befektethető konstrukciókat kamatadó- és kamatszochómentesen kínálja.
A tbsz esetében az állam lemond a kamatokból származó adóbevételről, de cserébe elvárja, hogy a befektető tartósabban – több évig – takarítson meg.
„Nem minden megtakarítási, befektetési konstrukció helyezhető el tartós befektetési számlán, ezért a befektetés előtt érdemes érdeklődni interneten vagy személyesen a banknál, hogy a kiszemelt megtakarítás tbsz-kompatibilis-e” – figyelmeztetett érdeklődésünkre a BiztosDöntés pénzügyi szakértője, Gergely Péter. Megjegyezte azt is, a választásban nem fontos, hogy öt évig kitart-e a megtakarítás, mert a tbsz-en cserélhetők a megtakarítási konstrukciók. Csupán az a lényeg, hogy a pénzt ne vegyük ki a számláról a gyűjtőévet követő öt teljes naptári éven át. Egyébként a befektető nem tudja megspórolni a teljes kamatadót.
A gyűjtőévben bármikor fizethetünk be pénzt
Ilyenkor év elején már el lehet kezdeni a forintokat befizetni a tbsz-re, s azt egy évig – az úgynevezett gyűjtőév folyamán – akármikor és akárhányszor meg lehet ismételni.
A gyűjtés december 31-én zárul le, onnantól azonban már nem lehet pénzt feltölteni a tartós befektetési számlára öt éven át, legfeljebb cserélgethetjük a különböző konstrukciókat.
Egy ügyfélnek egy banknál egyszerre csak egy gyűjtőéves betét tbsz-e és egy gyűjtőéves értékpapír tbsz-e lehet, de párhuzamosan lehet több olyan tbsz-e, amely már le van zárva.
Fotó: Fabrice Coffrini / AFP
Egy tartós befektetési számlát minimum 25 ezer forinttal lehet megnyitni.
Mennyivel spórolhatunk többet a tbsz-szel?
A lakossági betétkamatokat idehaza 15 százalékos személyi jövedelemadó, köznapi nevén kamatadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási (szocho) terheli. Ez utóbbit érdemes megkülönböztetésül kamatszochónak hívni, mert a szociális hozzájárulási adónak van adófizetési felső határa, míg a kamatokra kirótt szochónál ez a felső határ nem érvényes. A tbsz-en elhelyezett megtakarítási termékek esetében a kamatszochót egyáltalán nem kell megfizetni. Akkor sem, ha a betétes az öt éven belül bármikor kiveszi a pénzét.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A kamatadónál viszont van egy hároméves határ, amely a teljes naptári évekre vonatkozik: három éven belül kivéve a pénzt a tbsz-ről a teljes 15 százalékos kamatadót meg kell fizetni. Három és öt év között kivéve a pénzt, 10 százalékos kedvezményes kamatadót kell fizetni.
Mivel a tbsz-en nincs részkivét, kivéve a harmadik év végét, ezért, ha a szükség úgy hozza, az összes pénzt ki kell venni a számláról. Ezért érdemes lehet két különböző banknál megosztani a tbsz-re tett pénzt, mert akkor elég csak az egyiket felmondani.
Az öt év elteltével kamatadótól mentesen lehet kivenni a pénzt. Mivel ezt általában az ötödik naptári év lejárata után szokták megtenni a befektetők, érdemes a hatodik év elején, januárban rendelkezni a konstrukcióról, és ekkor megnyitni az új gyűjtőéves tbsz-t, amelyen akár folytatható a takarékoskodás.
A fentiekből következik, hogy például egy öt naptári éven át összehozott 500 ezer forintos kamatból, tbsz nélkül 140 ezer forintot von le az állam – hozott példát Gergely Péter. Majd hozzátette: a tartós befektetési számlán ebből az 500 ezer forintos kamatból viszont a teljes félmillió forint megmarad.
