Célba ért a szocho üzenete, sorra nyitják a tbsz-eket a megtakarítók, de roham azért nincs

Egyelőre vegyes a kép a Világgazdaság által megkérdezett befektetési szolgáltatóknál és kereskedelmi bankoknál, van, ahol látványosan megnőtt az elmúlt 30 napban az ügyfelek részéről az érdeklődés a tartós befektetési számlák (tbsz) iránt, máshol viszont nincs különösebb roham, de csak azért, mert szinte az összes ügyfelük tbsz-en parkoltatta megtakarításait, így gondoskodva arról, hogy az elért hozamot semmiképp se kelljen megosztani az állammal. 

Mindenesetre több bank és befektetési szolgáltató előrehozta a szokásos év végi tbsz-számlanyitási kampányát. Nem véletlenül: épp egy hónapja jelentette be a kormány, hogy számos befektetés hozama után július 1-jétől az addig érvényben lévő kamatadó vagy árfolyamnyereségadó (15 százalék) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell. Az intézkedés az állampapírok felé tereli a keresletet, 

– mondta a Világgazdaságnak Herczku György, a KBC Securities vezérigazgatója. 

A szocho kivetése nem váltott ki számlanyitási rohamot a Concorde Értékpapír Zrt.-nél, mint a VG-nek jelezték: 

A portfóliókezelést, private bankinget igénybe vevő réteg igen tudatosan reagál a változásokra, és optimalizálja a portfólióját – ezek a Hold Alapkezelő tapasztalatai, ahol szintén nagyobb az aktivitás az utóbbi hónapban a tbsz irányába.

Az MBH Banktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy az elmúlt években a lakossági megtakarításokban és befektetésekben jelentős pozíciót szereztek a magyar és a lakossági állampapírok, amelyek térnyerését fokozta a tavalyi évben megemelkedett kamatkörnyezet. 

Ennek egyik oka a rendelkezésre álló viszonylag rövid reagálási idő volt, a másik pedig az, hogy a tbsz 5 éves elkötelezettséggel jár. Összességében elmondható, hogy az új adóhatás az MBH Banknál a lakossági portfóliókban a korábbi tendenciákat megerősítette, de szignifikáns átrendeződést nem okozott sem termék-, sem pedig számlatípus-relációban. 

– vélik az MBH Banknál.

A privát banki (PB) oldalon pedig már az elmúlt években alábbhagyott a tbsz-nyitási kedv, annak ellenére, hogy a befektetési időtávot tekintve jól illeszkedik a PB-megtakarításokhoz. Az MBH Bank szakértői szerint ennek oka, hogy a lakossági állampapírok más típusú számlákon is adómentesen tarthatók, másrészt az évről évre történő tbsz-nyitás előfeltétele a folyamatos jövedelembeáramlás, amely nem feltétlenül adott minden korosztály esetén. 

– ez a K&H Bank várakozása. Mint azt a szakmai blogjukon, a Trendmonitoron írták, az adóváltozás miatt a július 1. után indított befektetéseken realizált hozamot – néhány kivétellel – már összesen 28 százalékos mértékű levonás terheli. 

A tbsz előnye itt mutatkozik meg, mert az azon elért jövedelmet a törvény nem kamatjövedelemnek, hanem „tartós befektetésből származó jövedelemnek” nevezi. Ez a Trendmonitor szerint azt jelenti, hogy a tbsz-en megtermelt hozam után nem kell szociális hozzájárulást (sem) fizetni. A bank szakértői azt javasolják, hogy akinek lehetősége van rendszeres befektetésekre, öt éven keresztül minden évben nyisson tbsz-t, így a befektetés adómentessége kimaxolható. Ezzel öt év után a megtakarítónak minden évben felszabadul egy adómentes befektetése, ami azután felhasználható, vagy újabb tbsz-nyitással ismét befektethető.

„Szocho ellen is véd” – így néz ki az Erste Marketen elérhető, nem sokkal a kormányrendelet után indított tbsz-promóció. Itt a bank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a tbsz lényege: a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó kedvezőbbé tehető, vagy teljesen megszüntethető, ha az ügyfél a megtakarítását nem veszi fel a tbsz-ről a nyitást követő 3–5 éven belül.

Van néhány dolog, amit érdemes figyelembe venni a tbsz-ekkel kapcsolatban:

– Magyar állampapírt nem érdemes tbsz-en tartani, mert a 2019. június után kibocsátott államkötvények hozama egyébként is adómentes, bármilyen banki, befektetői szolgáltatói vagy kincstári számlán is tartjuk.

– Aki mégis tbsz-en tart magyar állampapírt, és a számlát 5 éven belül felbontja, annak kamatadót kell fizetnie (a tbsz-jogszabály felülírja az állampapírok kamatadó-mentességét szabályzó jogszabályt).

– A tbsz-en elért ügyleti veszteséget nem lehet más számlán elért nyereséggel szembeállítani.

– A tbsz-en tőkeáttételes pozíciót nyitni a szokottnál is kockázatosabb, mert ha veszélyes szintre csökken a fedezet, akkor nincs lehetőség pótlólagos befizetésre a gyűjtőévet követő 5 évben, tehát a veszteséges pozíciót nem lehet pótlólagos fedezettel finanszírozni, le kell zárni.