Az új finanszírozási formával a vállalatok pluszsegítséget kapnak ahhoz, hogy megfeleljenek az idén január elsejével életbe lépett ESG-törvénynek, amely a piaci szereplők környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő működését szabályozza.

NG2019_0499
Az alkonstrukció kizárólag épületek energiahatékonysági fejlesztésére, illetve egyéb területeken megvalósuló technológiai folyamatok energiahatékonyságának javítására vehető igénybe.
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

A Széchenyi-kártya program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásai közül a Széchenyi Likviditási MAX+, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+, az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ továbbra is változatlan feltételek mellett igényelhetők. A „Zöld” alkonstrukció keretében azonban a fenntarthatósági beruházások megvalósítására 

a vállalkozások az eddigi 5 százaléknál is kedvezőbb, évi nettó fix 1,5 százalékos kamat mellett kérhetik az állami támogatott Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukciót.

Rammacher Zoltán, a K&H kkv-marketing és értékesítés vezetője kiemelte: „Az alkonstrukció kizárólag épületek energiahatékonysági fejlesztésére, illetve egyéb területeken megvalósuló technológiai folyamatok energiahatékonyságának javítására vehető igénybe. A termék „Zöld” megnevezése azonban nem az EU Taxonómia Rendelet megfelelőségi szempontjainak teljes körű vizsgálatán alapul, amely meghatározza, hogy mi minősül zöld- vagy fenntartható tevékenységnek. Ebben az esetben a zöldátállást és a fenntartható fejlődést támogató hitelcéloknál a KAVOSZ Zrt. Széchenyi-kártya program üzletszabályzata az irányadó.”

Eddig több mint százmilliárd forint

A K&H tavaly az elsők között tette elérhetővé a Széchenyi-kártya program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásait. A programban az elmúlt egy évben több mint 104 milliárd forint értékben kötött szerződést a bank, amelynek közel felét a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ tette ki. Az igénylések számát tekintve 55 százalékkal a mikrovállalkozások voltak többségben, míg az igényelt összeg 56 százalékát a kis- és középvállalkozásoktól beérkezett hitelkérelmek adták.