Magyarországon minden beteg számára biztosított az állapotának megfelelő egészségügyi ellátás – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM), amely tudatta azon álláspontját is, miszerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kijelölő határozatainak „bárki által történő félreértelmezése kizárólag a közvélemény megtévesztését szolgálja”.
Az NNGYK a napokban majd’ két tucat kijelölő határozatot tett közé, amik arról rendelkeznek, hogy amennyiben egyes kórházak nem tudják ellátni bizonyos feladataikat, azok mely intézményekhez kerülnek át.
A december óta született, az újévben közzétett határozatok jobbára időszakosak, az indoklások pedig változatosak: eltérő, hogy mely intézmények mely osztályait érintik, azaz milyen feladatok ellátása kerül át máshova, és az okok is, amelyek jobbára létszámhiányra utalnak, de akad köztük épületfelújítás is.
Kapacitáscsökkenés esetén is biztosított az ellátás
A BM friss közleménye szerint a kijelölő határozatok célja, hogy „az egészségügyi ellátórendszerben bármely okból, időtartamban keletkező ellátási kapacitáscsökkenés esetén is biztosított legyen valamennyi beteg ellátása”.
Mindenesetre az alábbi az érintett intézmények teljes listája:
- Békés Vármegyei Központi Kórház
- Budapesti Szent Margit Kórház
- Csongrád-Csanád Vármegyei Egészségügyi Ellátó Központ
- Észak-budai Szent János Kórház
- Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórház
- Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház
- Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ
- Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház
- Karcagi Kátai Gábor Kórház
- Kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház
- Klinikus Egészségügyi és Szolgáltatói Betéti Társaság, Tata
- Siófoki Kórház
- Szent Borbála Kórház
- Városi Egészségügyi Központ, Kunszentmárton
- Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke másként értékelte az intézkedéscsomagot a Népszavának, szerinte a kórházak eladósodottsága problémaerősítő tényező lehet, hiszen pénz nélkül felvenni sem lehet senkit, azaz erősödik a létszámhiány. November végén Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatót le is váltották a kórházak elégtelen adósságkezelése miatt, és távozott Tóbiás Tamás gazdasági igazgatóhelyettes is.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Most azonban Takács Péter, a BM egészségügyért felelős államtitkára hűtötte a kedélyeket, szerinte az óév végén az addig beragadt szabadságok tömeges kiadása okozhatott dolgozóhiányt, ami tehát átmeneti.
Tudomásul kell venni: vége!
Ehhez kapcsolódva az újévtől kezdve tilos a szektorban a munkaerő-kölcsönzés, amely kapcsán a BM élesen fogalmazott a közleményben, kijelentve:
a munkaerő-kölcsönző vállalkozások 2024. január 1-jétől nem húzhatnak hasznot az egészségügyből.
Az érvelés szerint „a profitéhségtől hajtva kórházak, szakdolgozók zsarolásától és megfélemlítésétől sem visszarettenő vállalkozásoknak tudomásul kell venniük, vége a dőzsölésnek! Az egészségügyi kormányzat nem hátrál meg, a közfinanszírozásból a jövőben egyetlen fillér sem növeli ezeknek a társaságoknak a bankszámláját.”
A BM megfogalmazása szerint az egészségügy elkötelezett dolgozói véget vethetnek a gátlástalan kizsákmányolásuknak, és az egészségügyi szolgálati jogviszony keretein belül folytathatják munkájukat, azaz rendszeren belülre kerülhetnek.
