Bár folyamatos a munkaerőigény a gyártócégeknél, január–februárban nem nyújtható be munkavállalási és tartózkodási engedélykérelem vendégmunkásokra, emiatt teljesen leállt a toborzásuk
– mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője. A szakértő elmondta, hogy a tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény óta nagyon nagy a bizonytalanság a kölcsönzőcégek körében, így arra számít, hogy az eddigi 27 minősített kölcsönzőből körülbelül 12-15 maradhat meg a jogszabályi szigorításokat követően. Ráadásul nem csak arról van szó, hogy január 1.–február 29. között nem lehet tartózkodási engedélyre vonatkozó igényt benyújtani, a korábban benyújtott igények ügyintézése is szünetel, így legkorábban márciusban lehet elindítani az engedélyeztetési folyamatot. Tehát akik most érkeznek hazánkba, azok decemberig megkapták az engedélyeiket.
Csalódottságának adott hangot Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára, aki rámutatott, hogy a törvény, amíg nem jelennek meg a végrehajtási rendeletek, addig egy két hónapos átmeneti időszakot iktat be, de szerinte
erre semmi szükség nem volt.
Hangsúlyozta, ahol munkaerőigény van, azt valamiképp ki kell elégíteni, ugyanis nehéz azt mondani egy cégnek, hogy álljon két-három hónapot, amíg nem tudja behozni a vendégmunkásokat. A külső kereslet visszaesése ellenére összességében úgy látja, a magyar gazdaság egy fejlődő pályán van, emiatt pedig a munkaerőigény is folyamatosan növekszik. Rolek Ferenc amellett érvelt, hogy a vendégmunkások alkalmazása „kivédhetetlen” a növekvő munkaerőhiány miatt.
El kell döntenie a magyar társadalomnak, hogy azt akarja, hogy szűküljön a gazdaság, és zárjanak be vállalatok, vagy hogy növekedjünk tovább. Utóbbihoz azonban szükség van pótlólagos munkaerőre
– mondta az MGYOSZ főtitkára, aki szerint hiába adnának a cégek magasabb munkabért a munkavállalóknak, ami rendszeresen feljön érvként, szerinte ettől nem lesz több munkaerő, mivel alapvetően mennyiségi problémák vannak.
Két és félszeresére nőtt a Fülöp-szigetekiek száma egy év alatt
Nagyot emelkedett a vendégmunkások száma az elmúlt években idehaza, különösen tavaly, amikor elérte 120 ezert a számuk. Bár továbbra is az ukránok és a szerbek alkotják a legnagyobb populációt, egyre nagyobb számban érkeznek harmadik országbeli állampolgárok. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében, a Bruttóban árulta el, hogy nagyságrendileg mintegy 16 ezer vietnámi és 10 ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon,
ami azt jelenti, hogy csak e két népcsoport száma két és félszeresére nőtt tavaly.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2022. december 31-én még 6629 vietnámi és 3327 Fülöp-szigeteki állampolgár rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel idehaza.
A vendégmunkás-toborzás ilyen mértékű felfutása is összefüggésben van azzal, hogy a kormány tavaly a vendégmunkások foglalkoztatásának átfogó szabályozásra kényszerült, miután az első, eredetileg novemberben életbe lépő jogszabály gyakorlatilag kukába került. A januárban életbe lépő törvény tovább szigorított a korábbi feltételeken. Így például minden évben az üres álláshelyek számához kötve egy kvótát is meghatároz, ami maximálja a kiadható munkavállalási engedélyeket a harmadik országbeli állampolgárok számára. Bár ez a szám 85 ezer fő lett volna idén, ennél szűkebben, 65 ezer főben állapította meg a nemzetgazdasági miniszter.
A salgótarjáni botrány is intő jel volt
Bár a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy elsősorban magyar állampolgárokra támaszkodna, mégse sikerült minden helyzetet kivédeni, legalábbis erre utal a salgótarjáni eset. A dél-koreai tulajdonú Bumchun vállalat január közepén a megrendelések hiányára hivatkozva hatvanfős létszámleépítést hajtott végre, ám olyanokat is kirúgtak, akik előző hónapban betanították a vendégmunkásokat, majd januárban azzal szembesültek, hogy őket tették lapátra.
Ugyan az eset kapcsán több médium úgy tálalta a botrányt, hogy csak magyarokat rúgtak ki a cégtől, később azonban kiderült, hogy vendégmunkások elbocsátására is sor került. Mindenesetre az eset után Czomba Sándor államtitkár figyelmeztette a munkaerő-kölcsönző cégeket, hogy magyar munkaerővel kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket, csak és kizárólag akkor érkezhetnek külföldi munkavállalók, ha magyar munkaerő már végképp nem áll rendelkezésre.
Ez lehet a problémájuk a munkaerő-kölcsönző cégeknek
A salgótarjáni esettől függetlenül a jogszabály több szigorítást is végrehajtott, amelyek közvetlenül a kölcsönzővállalatokat érintik. Így a kölcsönzőknél ezer főre emelkedett a minimális éves átlagos statisztikai állomány, amivel lehet végezni a külföldi toborzótevékenységet, ebből az állományból 500-nak magyarnak kell lennie.
Az új kölcsönzöttek legalább 30 százalékának magyarnak kell lennie, tehát nem lehet teljesen a vendégmunkás-közvetítésre ráállnia egy HR-szolgáltatónak sem,
Szintén fontos változás, hogy a munkaerőigény benyújtása után az illetékes járási hivatalnak hét napja van, hogy magyar munkavállalókat ajánljon vagy közvetítsen a munkakörre. Karácsony Zoltán szerint eddig ez a lépcső nem létezett. Csak ezután lehet folytatni a külföldi toborzást az adott munkakörre. Szerinte kérdéses, hogy a gyakorlatban ez hogyan működik, azaz a hivatal által ajánlott munkavállalók alkalmasak-e erre, vagy hogy mennyire lassul le a toborzás. Mindezen felül a Nemzetgazdasági Minisztérium meghatározott 300 szakmát is, amelyekben nem lehet külföldi vendégmunkásokat behozni.
