Az infláció alapján nyugodtan ráléphetne a gázpedálra a jegybank
Az elemzők, a jegybankárok, de talán még a kormányzati politikusok sem gondolták volna egy évvel ezelőtt, hogy 2024 elején ekkora lesz az infláció Magyarországon – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, akit azok után kérdeztük hazai inflációs és növekedési várakozásokról, hogy a KSH közölte, januárban 3,8 százalékra mérséklődött az infláció, tehát közel három év után újra a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába süllyedt.
Az elemző úgy látja, a fogyasztói árindex idén 4 százalék körül hullámozhat.
Bár lesznek olyan hónapok, amikor újra 4 százalék fölé kerül, de szerinte így is a moderált mederben maradhat az év egészében, azt pedig szinte kizárja, hogy 6-7 százalékig visszaemelkedjen.
Mindez pedig lépéskényszerbe hozhatja a Magyar Nemzeti Bankot is, amely a legutóbbi kamatdöntő ülésén – annak ellenére, hogy előzetesen belengette a kamatcsökkentések gyorsítását – végül 100 bázispont helyett 75 bázisponttal vágta le az alapkamatot . A Raiffeisen Bank elemzője szerint a jegybank továbbra is adatvezérelten működik, és vannak olyan adatok, mint a pénzpiacok, a forint árfolyama, az állampapírpiaci hozamok vagy a kockázati felárak, amelyek befolyásolják a kamatdöntéseket.
Ebben jött némi zavar az alelnök bejelentését követően, és ez volt az, ami elbizonytalanította a monetáris tanács tagjainak többségét
– mondta Török Zoltán arról, hogy miért maradt el kamatcsökkentés gyorsítása, amit szerinte önmagában az inflációs folyamatok már megengednének.
Miért gyengül a forint?
A pénzpiacokon továbbra is hektikus mozgások láthatók, a forint árfolyama a kamatdöntést követően rövid ideig erősödött, aztán lényegében ugyanoda visszatért, ahol a monetáris tanács ülése előtt is tartózkodott. A közgazdász úgy látja, a makrofundamentumokon kívül különböző gazdaságpolitikai kockázatokra is figyel a piac, emiatt nem tett jót a forint árfolyamának a nemzetgazdasági minisztérium javaslata a vállalati hitelek referenciakamatának megváltoztatásáról, illetve az a Financial Times-cikk sem, amely meglebegtette Magyarország uniós pénzcsapoktól való elvágásának lehetőségét. Annak ellenére, hogy ezek a kérdések azóta megoldottak, mégsem látjuk a forint erősödését, amit az elemző azzal magyarázott, hogy nemcsak Magyarország-specifikus tényezők vannak.
A kamatdöntést követő átmeneti forintmegnyugvás nem tudott kiteljesedni, ennek magyarázatát azonban nem Magyarországon kell keresni
– vélekedett, hozzátéve, hogy globális okok vannak a háttérben. A dollár erősödése általában a feltörekvő devizák gyengülésével szokott járni, emiatt egyszerre veszített az értékéből a cseh korona, a lengyel zloty és a forint árfolyama is.
Meddig maradhat ilyen magasan a reálkamat?
Arra a kérdésre, hogy meddig tartható fenn a mostani reálkamat, azt mondta, hogy ez csak átmeneti. Valamikor az év derekára 7 százalékra, majd év végére 5 százalék alá csökkenhet az alapkamat, tehát lassan elolvadhat a kormány és jegybank között vitát kiváltó pozitív reálkamat.
A tavalyi évi recesszió részben a magas kamatnak és a beruházások mérséklődésének tudható be
– mondta a szakértő, aki szerint a beruházások szempontjából ezek a kamatszintek egyértelműen fékezőerőt jelentettek, ugyanakkor megjegyezte, a jó hír az, hogy idén folyamatosan csökkenő kamatszinteket látunk majd, másrészről pedig a nemzetgazdasági minisztérium is igyekszik különböző átmeneti intézkedésekkel semlegesíteni a nagyon magas kamatok hatását.
Idén végre beindul a növekedés a fogyasztás és a beruházáson keresztül
Török Zoltán úgy látja, a növekedésről fog szólni 2024, hogy mekkora lesz a növekedés, az már más kérdés. Ő 3 százalék körüli GDP-bővülést nagyobb eséllyel tart valószínűnek, mint a kormány által kitűzött 4 százalékot.
Szerinte két dologban nagyon különbözni fog az idei év a tavalyitól: az egyik a reálbérek növekedése, ami át fog váltani – lehet, hogy már januárban vagy februárban – a fogyasztás bővülésébe.
A növekedés másik támasza pedig a beruházások felfutása lehet a csökkenő kamatoknak és a megnyíló uniós forrásoknak köszönhetően. Bár a külső környezet nem támogató, legyen szó a német vagy a francia gazdaság nehézségeiről, de szerinte Magyarországon olyan exportkapacitások épülnek ki, amelyek egy nem túl támogató közegben is, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a feldolgozóipari export bővülni tudjon.
A szakértővel készült beszélgetés itt hallgatható meg:
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
