Majdnem pontosan egy hónap múlva elindul a lakásbiztosítási kampány, amely több mint 3,3 millió ügyfelet érint. Az erről szóló – egységes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kidolgozott mintának megfelelő – levelet február közepéig küldik ki az érintetteknek a pénzügyi szolgáltatók, amelyben tájékoztatják őket a rendkívüli felmondási lehetőségről.
Hogyan zajlik a kampány?
A biztosítók a vonatkozó kormányrendelet alapján február 15-ig értesítik az ügyfeleiket arról, hogy márciusban lehetőségük nyílik soron kívül új lakásbiztosítási szerződést kötni. A felmondást írásban juttathatják el az ügyfelek a biztosítónak március 1. és március 31. között: fontos, hogy a lehetőséggel a jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanok szerződői is élhetnek. A felmondás hatálya a biztosítóhoz való beérkezést követő 30. nap – tehát praktikusan április valamely napjára esik –, aminek a biztosítási védelem folytonossága szempontjából van jelentősége:
vagyis érdemes ügyelni arra, hogy a megkötött új szerződés a régi megszűnése előtt érvényre lépjen.
A kampány kapcsán szintén fontos tudnivaló, hogy a díjhátralékban lévő szerződések nem mondhatók fel, a felmondás után időszakra esetlegesen már befizetett díjrészt pedig a biztosítók visszatérítik. Az új szerződések, illetve azok díjainak szempontjából az sem mellékes információ, hogy a kampányban megkötött lakásbiztosítások után legfeljebb 20 százalékos közvetítői jutalékot lehet fizetni.
Mindezek alapján a márciusi időszak sokban hasonlít majd a kötelező gépjármű felelősségbiztosításoknál (kgfb) korábban megszokott, év végi kampányhoz. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy a lakásbiztosítások jóval összetettebb konstrukciók a kgfb-nél, így bár az online csatorna ebben a kampányban is jelentős szerepet játszik majd, az ügyfelek nagy része várhatóan személyes tanácsadást is igényel akár közvetlenül a biztosítóknál, akár a közvetítőknél.
Nagyon erős verseny várható
Miután a márciusi kampány több mint hárommillió biztosítási szerződést érint, a piaci, illetve állami szereplők várakozásai szerint akár több százezer ügyfél is a váltás mellett dönthet. (Az ügyfelek aktivitásához szintén hozzájárulhat, hogy az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoznak a magyarországi lakóingatlanokban a természeti csapások – főként a nyári viharok – is.) Ez pedig rendkívüli aktivitásra ösztönzi a biztosítókat, a biztosításközvetítőket és a tanácsadókat is.
A díjak alakulását ugyanakkor jelenleg még igen nehéz megítélni: az nyilvánvaló, hogy a kampány által kiváltott erős verseny a kedvezőbb árazás irányába hat, ám a biztosítási szektort terhelő különadó, az és a növekvő költségszint ez ellen dolgozik.
Az viszont biztosra vehető, hogy az új lehetőség nyomán alaposan felbolydul a piac, hiszen az eddig viszonylag passzív ügyfelek is nagyobb figyelmet fordíthatnak lakásbiztosításaikra – és egyéb szerződéseikre – is, miközben a szolgáltatók igyekeznek meglévő pozícióikat stabilizálni, a kisebb versenyzők pedig új piacot szerezni.
Meglehetősen nagy a tét
Az MNB adatai alapján a lakossági vagyonbiztosítások igen fontos szeletét adják a nem életbiztosítási piacnak. A múlt év első három negyedében a hazai biztosítóknak közel 143 milliárd forintnyi díjbevételük származott a lakásbiztosításokból, ami 14,7 százalékos (tehát nagyjából az inflációnak megfelelő) bővülés az egy évvel korábbihoz képest.
Ezzel a lakossági vagyonbiztosítások a második legnagyobb szeletét adják a piaci tortának a kgfb után, túlszárnyalva a cascónál és a vállalati vagyonbiztosításoknál kimutatott díjbevételt is.
A lakásbiztosítási penetráció viszonylag magas, 73 százalékos Magyarországon, vagyis a lakóingatlanok közel háromnegyedét érinti valamilyen szintű biztosítási védelem.
A piacon aktív szolgáltatók között ugyanakkor nagyon magas a koncentráció: a legnagyobb öt szereplő összesített, díjbevétel alapján mért részesedése 87 százalék felett járt tavaly.
