„A kormány azt várja, hogy jövő év márciusában intenzív lakásbiztosítási kampány indul” – mondta Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdai konferenciáján. Erre azt követően számít a kabinet, miután lehetővé tette, hogy a jövőben a lakásbiztosítással rendelkezők minden év márciusában felmondhatják korábbi szerződéseiket. A jövőben felgyorsulhat és egyszerűsödhet a kötelező biztosítások kötése az alkuszok belügyminisztériumi adatokhoz való hozzáférésének elősegítésével, és amiatt, hogy a biztosítókat is bevonják a digitális állampolgárság (DÁP) programba.
Fotó: Mihádák Zoltán
Az államtitkár arról is szólt, hogy a kormány nem támogatja a biztosítások esetében a közvetítői jutalékok betiltását az uniós egyeztetések során. Túri Anikó elmondta: a biztosítási szektor idei változásai között meg kell említeni az uniós kgfb-szabályok változását, emellett módosult a zöldkártya fogalma, amely a jövőben elektronikus tanúsítványként is működhet.
Arról is szólt, hogy a tavasszal életbe lépett e-ügyintézési törvény lehetővé teszi a teljes bizonyító erejű magánokirat előállítását a kétfaktoros azonosítás nélkül. Az idén februárban hatályba lépett kormányrendelet kötelezővé tette az MFO-kalkulátor bemutatását a lakáshitelhez kapcsolt lakásbiztosítások megkötése során. Emellett a kabinet bevezette a márciusi kampányt, és a március 1–31. közötti rendes írásbeli felmondás lehetőségét. A felmondás lehetőségéről a biztosítóknak február 15-éig értesíteniük kell az ügyfeleiket. Emellett a kabinet 20 százalékban maximálta a közvetítői jutalékot.
Szenciczey Gergő egy új, etikus 2.0 életbiztosítási koncepció bevezetéséről is szólt. Rámutatott: jobb ár-érték arányú, alacsonyabb költségmutatójú szabályszerűen értékesített életbiztosításokat szeretne látni a jegybank a magyar életbiztosítási piacon, ezért egy új, etikus 2.0 koncepción dolgozik az MNB, amelynek a bevezetését tervezi a biztosítási piacra. Utalt arra, hogy 2023-ban is nő a biztosítási piac díjbevétele, év végére mintegy 4,1 százalékos emelkedéssel 1500 milliárd forint fölé emelkedhet. A penetrációban viszont sajnos lemorzsolódás figyelhető meg.
A 2010-es évek közepén 2,5 százalék körül alakult a szektor penetrációja (díjbevétel/GDP), az MNB 3 százalékos céljával ellentétben ez idén 2,29 százalék lehet, még a visegrádi országok átlagához képest is van tér a bővülésre.
Az MNB tőkepuffer előírásai jól működnek és stabilizáló erőt jelentettek – mondta az ügyvezető igazgató. Rámutatott: a biztosítók tőkefeltöltöttsége a tavaly év végi 172 százalékkal szemben a harmadik negyedév végén 199 százalékon állt. A biztosítók profitabilitása viszont romlott, az évesített tőkearányos megtérülés a harmadik negyedévben 3,5 százalék körül alakult a tavalyi év egészének 9,5 százalékával és az egy évvel korábbi 21,3 százalékkal szemben.
Az MNB tőkepuffer előírásai jól működnek és stabilizáló erőt jelentettek – mondta az ügyvezető igazgató.
Elmondta, hogy a biztosítók tőkefeltöltöttsége a tavaly év végi 172 százalékkal szemben a harmadik negyedév végén 199 százalékon állt
– tette hozzá. Az első három negyedévben 14,5 százalékkal nőtt a nem életbiztosítások díjbevétele, a kötelező biztosításoknál erősödött a kárinflációs nyomás, ugyanakkor 2,5 százalék környékére csökkent a kárgyakoriság. 2016-hoz képest duplájára emelkedett a kgfb átlagdíja. A lakásbiztosításoknál az 5 legnagyobb piaci szereplő részesedése enyhén, 87,1 százalékra csökkent, amin tovább javíthat a jövő márciusi lakásbiztosítási kampány. 2023-ban a viharkárokkal együtt is alacsony maradt a kárhányad, maradt ugyanis a 30-40 százalék közötti sávban annak ellenére, hogy éves alapon 11,3 milliárd forinttal nőtt a lakossági vagyonbiztosítások kárkifizetése.
