Debrecen közgyűlése 24 igen és 7 nem szavazattal elfogadta a város idei, rekordösszegű költségvetését, amelynek mérlegfőösszege 230,9 milliárd forint, 27 százalékkal több mint egy évvel korábban.
Fotó: Shutterstock
A tervezett büdzsé beruházási főösszege csaknem 100 milliárd forint, ami 88,6 százalékos növekedést jelent a múlt évi 52 milliárdhoz képest. Ugyanakkor Papp László polgármester hangsúlyozta: az idén sem kalkulálnak hitelfelvétellel.
Az előterjesztés szerint
- erre az évre 34,5 milliárd forint helyi iparűzési adóbevételre számítanak, ami 20 százalékos növekedést jelent a múlt évhez képest.
- A költségvetés működési kiadási főösszege 90,7 milliárd forint, a polgármesteri hivatalban, a kulturális és szociális intézményekben, az intézményműködtető központnál és a közterület-felügyeletnél 17 százalékos, az óvodapedagógusoknál 32 százalékos bérnövekmény várható.
- Gazdaságfejlesztésre 80,66 milliárdot költenek az idén, folytatódik a városi iparterületek – az északnyugati, a déli gazdasági övezet, a Határ úti ipari park, illetve a kis- és középvállalkozások által működtetett nyugati ipari park – fejlesztése. Az ipari övezethez kapcsolódóan vizes infrastruktúra, áramhálózat-fejlesztés és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés történik.
- A környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások keretében a panelfelújítási programra 500 millió forintot költenek ebben az évben, új kezdeményezésként pedig 200 millió forintos ráfordítással megkezdődik az épített örökség felújítási program is.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt: teljesen más ligában játszik a hazai nagyvárosok között Debrecen. Olyannyira, hogy az ország második fővárosának titulált hajdúsági település büdzséje egyre inkább csak Budapest költségvetéséhez lesz mérhető. Ugyanis nincs még egy olyan önkormányzat, amely annyit költene 2024-ben fejlesztésekre és beruházásokra, mint a cívisváros. A városi kassza a jövőben a kínai akkumulátorgyár, a CATL vagy a BMW német járműgyártóüzem termelésbe lépésével tovább nőhet majd.
