Pécs környékére érkezhet a következő nagy autóipari beruházás, legalábbis ha a kormányzati szándékok és tervek megvalósulnak. A BYD szegedi betelepülésével ugyanis mára a Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogy és Tolna vármegye alkotta térség lett a hiányzó láncszem, ahol eddig nem épültek ki modern ipari kapacitások. Kecskemét (Mercedes), Miskolc (Chevron), Debrecen (BMW, CATL) és már Szeged is (BYD) kapott valamilyen nagyobb beruházást az elmúlt évtizedben.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaság podcastsorozatában, a Bruttóban beszélt arról még január közepén, hogy tizenöt évvel ezelőtt még az volt a problémánk, hogy Észak-Magyarországon nem volt nagyobb befektető, ez azóta megváltozott, ahogy most nagyjából épp „kipipáljuk az egész Délkelet-Magyarországot” is a szegedi BYD-gyárral, ami egészen Békéscsabáig ki fog hatni.
Egy nagy feladványunk van még, a Balatontól Délre eső vidék, Szekszárdtól nyugatra, Baranya vármegye, a Dráva-vidék és Nagykanizsa környéke. Ezeket kell befektetőkkel megtölteni
– hangsúlyozta a kamara elnöke. De nemcsak Parragh László, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly novemberben beszélt arról, hogy a kormányzati beruházásösztönzés fókuszát egyre inkább Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek beruházásvonzó képessége nagyjából egyensúlyba került. Mint mondta, a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged–Pécs–Békéscsaba sávra a befektetések terén.
Ipari területet minősített át a kormány Pécs mellett
A határozott kormányzati szándékra utal az is, amit a 24.hu írt meg, hogy tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén.
A lap szerint Pécsett egyelőre nem köttetett konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek. Az viszont ezzel együtt is nagy kérdés, hogy a városvezetés milyen beruházást lát szívesen a környéken, főleg azok után, hogy a közgyűlés olyan határozatot fogadott el, amely nem támogatja akkumulátoripari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari üzem létesítése céljából.
Ahol alacsony az iparosodottság, ott a jövedelem is az
Egyáltalán nem véletlen, hogy Szeged és Pécs került a kormányzat fókuszába, jelenleg ugyanis ezekben a városokban a legalacsonyabb az egy főre jutó helyi iparűzésiadó-bevétel a 100 ezer fő fölötti települések között.
Pécs esetén ez tavaly 114 ezer, Szeged esetében pedig 116 ezer forint volt, mindkettő feleakkora, mint Győrben vagy Veszprémben. Székesfehérvárhoz képest pedig még nagyobb a lemaradás, ahol 2023-ban egy főre jutó hipa-bevétel 277 ezer forint volt.
Ráadásul jövedelem szempontjából sem mindegy, hogy mekkora az adott térség iparosodottsági szinte, bár számtalan tényező szerepet játszik egy térség fizetéseiben, de jól kimutatható kapcsolat van az egy főre jutó ipari termelés és a fizetések nagysága között. Ma Magyarországon a legmagasabbak keresetek is az iparosodottabb vármegyékben találhatók, Komárom-Esztergom és Győr-Moson Sopron vármegye évek óta a rangsor elején szerepel. Épp ezért van jelentősége annak, hogy sikerül-e a térségbe befektetőket csábítani, főleg, hogy Somogy vármegyében a legalacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó ipari termelés.
