Két falképet tártak fel a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor: a Szent Imre-templomban Lukács evangélista képét, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy Házban pedig egy marcona osztrák katona ábrázolását. A most megismert alkotások két délnémet származású alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők, akiknek a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepük volt.
Ecsettel egy képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a Szent Imre-templomban fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is. Ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy azok szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.
A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre-templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja
– mondta Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora. A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre-templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek.
A Tejfalusy Házban ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők: a műemléki, restaurátori munkák során a lépcsőházban egy a kanonok éjszakai nyugalmát őrző katona alakja tűnt elő. A Tejfalusy Ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. Nagy Veronika elmondta, hogy
az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény egy osztrák császári katonát ábrázol.
A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István-templomban, valamint a Biró–Giczey Házban is megtalálhatók.
Tavaly a veszprémi várnegyed 18 épületét felölelő beruházás keretében 13-ban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a piarista rendházban, a ferences rendházban, a Szent István-templomban és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.
Pém Attila projektvezető a felújítás kezdetekor azt nyilatkozta, hogy a veszprémi várnegyed épületei a lehető legjobb műszaki megoldások alkalmazásával újulnak meg, valamint hogy a restaurációs munkálatokat 2025-ben fogják befejezni.
