BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szenzáció: falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed felújítása közben

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Javában zajlik a veszprémi várnegyed felújítása, amely valószínűleg 2025-ig eltart majd, most viszont a Szent Imre-templomban és a Tejfalusy Házban két eddig ismeretlen falkép került elő a restauráció során.

Két falképet tártak fel a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor: a Szent Imre-templomban Lukács evangélista képét, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy Házban pedig egy marcona osztrák katona ábrázolását. A most megismert alkotások két délnémet származású alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők, akiknek a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepük volt.

Lukács evangélista ábrázolása a veszprémi Szent Imre-templomban. Fotó: Kiss Dávid 

Ecsettel egy képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a Szent Imre-templomban fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is. Ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy azok szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait adó vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.

A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre-templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja

– mondta Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora. A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre-templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek. 

A Tejfalusy Házban ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők: a műemléki, restaurátori munkák során a lépcsőházban egy a kanonok éjszakai nyugalmát őrző katona alakja tűnt elő. A Tejfalusy Ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. Nagy Veronika elmondta, hogy 

az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény egy osztrák császári katonát ábrázol.

A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István-templomban, valamint a Biró–Giczey Házban is megtalálhatók.

 

Tavaly a veszprémi várnegyed 18 épületét felölelő beruházás keretében 13-ban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a piarista rendházban, a ferences rendházban, a Szent István-templomban és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.

Pém Attila projektvezető a felújítás kezdetekor azt nyilatkozta, hogy a veszprémi várnegyed épületei a lehető legjobb műszaki megoldások alkalmazásával újulnak meg, valamint hogy a restaurációs munkálatokat 2025-ben fogják befejezni.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.